Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 159 nejét atyjához s ennek házához vitte s ott 5y2 évig gazdálkodást folytattak, de utóbb a közös gazdálkodást megszüntették, elváltak s külön gazdálkodást folytattak. C. 104/1898. sz. Gr. VII. 423. 1. A szülővel egy háztartásban élt, de a szülő életében elhalt fiu özvegyének eltartására vonatkozó kötelezettség a szülő örökösére is áthárul. Az ebből a kötelezettségből folyó tartás első sorban természetben, készpénzben pedig csak akkor követelhető, ha az együttélés az özvegy hibáján kivül vált lehetetlenné. C. 1901 máj. 23. 3975/1900. sz. Gr. VII. 424. 1. A fiu anyjának özvegyi joga a fiu özvegyének özvegyi jogát megelőzi s e kettő találkozásánál a fiu özvegyének csak eltartására és csak annyiban van igénye, amennyiben a fiu anyjának özvegyi jogával terhelt ingatlanok jövedelme a fiu anyjának özvegyi eltartására nem szükséges. C. 1901 máj. 7. 678/901. és 372/1896. sz. C. G. I. 171/1902. sz. Gr. VII. 425. 1. Gl. III. 150. 1. Különélő nő özvegyi joga kölcsönös házasságtörés esetében. C. 1893. máj. 26. 8058/892. Gl. III. 122. 1. Özvegyi jog érvényesíthető a végrendelet hatálytalanítása iránti per alatt is. C. 1893 jan. 27. 4786. Gl. III. 126. 1. A lakóház és belsőség haszonélvezete az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-ának alkalmazása mellett is megilleti az özvegyet. C. 1902 nov. 19. 7319. Gl. III. 134. 1. V. ö.: Gr. VII. 418. 1. A férj hagyatékát az özvegy közszerzeményi jogának kielégítéséig nem tartozik kiadni. C. 1893 nov. 23. 7790/1892. sz. Gl. III. 137. 1. Özvegyi jog megszorítása. C. 1885 szept. 24. 4592. sz. Gl. III. 138. 1. Az özvegy másodszori férjhezmenetele alapján a bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog törlését lehet követelni. C. 1895 jun. 18. 4186. Gl. III. 162. 1. Özvegyi jog elvesztésének alapjául szolgáló körülmények érvényesítése. C. 1899 nov. 3. I. G. 242.' sz. Gl. III. 165. 1. Egyezségen alapuló özvegyi jog nem szűnik meg másodszori férjhezmenéssel. C. 1892 április 26. 8183/1894. sz. Gl. III. 166. 1. Özvegyi jog alapján a hagyatéki követelések behajthatók. C. 1888 r szept. 27. 2374. Gl. III. 168. Agi vagyon biztosítása az özvegyi joggal szemben. C. 1900 ápr. 9. 5997/1899. sz. Gl. III. 169. 1. Az osztrák polgári törvénykönyv 758. §-a értelmében a hátramaradt házastárs a törvény szerinti örökrészébe beszámítani köteles mind azt, amit elhalt házastársa az ő részére végrendelet alapján hagyományozott, amiből folyólag az özvegy oly esetben, midőn őt férje végrendeletileg egyedüli örökösévé nevezte ki, nem követelheti, hogy a szükségörökösöknek örökrésze az öt mint házastársat különben megilletett haszonélvezeti joggal is megterheltessék, mert a végrendelet folytán nagyobb vagyoni előnyben részesül, mint amennyit a törvény részére biztosított. C. 1905 október 4. 2363/1904. sz. Gl. XII. 259. 1. Az özvegyi jog a nőt a férj halála után ennek örököseivel szemben illevén meg, az arról való lemondás nem a férj javára, hanem örökösei javára történik, miből következik, hogy az özvegyi jogról való lemondás nem tartozik azokhoz az ügyletekhez, amelyek az 1886. évi VII. t.-cz. 22. §. a), b), c) pontjaiban vannak megjelölve és melyek közjegyzői okirat nélkül érvénytelenek. C. 1905 márcz. 9. r 1299/1904. P. Gr. XII. 259. 1. Ámbár a nemes ember özvegye oly esetben, amidőn gyermekek is maradtak, a férj minden szerzeményes ingóiból akár a házasság előtt, akár annak tartama alatt szereztettek, egy gyermekrészt örököl, minthogy a szerzeményes ingók fogalmát helyesen meghatározni nem lehet, amennyiben mai öröklési jogunk nem a szerzeménynek ingó vagy ingatlan mi-