Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

158 Magánjog keresetben az özvegyi jog korlátozása iránti kérelem is benfoglaltnak tekintendő, ha e korlátozás kifejezetten nem kéretett is. C. 6510/1897. sz. Ellenkező és téves 1878 jul. 23. 6586. sz. Gr. VII. 115. 1. A városi polgárok özvegyeire az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a nem alkalmazható. Curia 1895 április 7. 2240/95. sz. Gr. VII. 416. 1. Gl. III. 145. 1. Az örökhagyó második nejének egy gyermekrész haszonélvezetére vonatkozó özvegyi jogát a második nő a végrendelettel szemben is érvényesítheti. C. 1886 okt. 6. 3501. sz. Gr. VII. 416. és 420.1. Gl. III. 135. 1. Az örökhagyó második nejének egy gyermekrész haszonélvezetére vonatkozó özvegyi jogát a férj előbbi házasságából származott gyermekei kötelesrészének megrövidítésével ki nem terjesztheti. C. 1899 szept. 15. 717. sz. Gr. VII. 417. 1. Gl. III. 426. 1. Hasonló: C. 1886 szeptember 30. 5115. sz. Az „egy gyermekrész" kiszámításánál az özvegy is gyermekszámba vétetik. C. 1898 jan. 7. 3792/1897. Állandó gyakorlat. Gr. VII. 418. 1. Gl. III. 133. 1. A lakóház és belsőség özvegyi haszonélvezete az özvegyet az 1840. évi VIII. t.-cz. 18. §-ának esetében is egészen megilleti. C. 1887 febr. 16. 5336/1886. sz. Ellenkező: C. 1902 jul. 1. 3768/1901. sz. Gr. VII. 418. 1. V. ö.: Gl. III. 134. 1. Az örökhagyó második nejének özvegyi j°ga nemcsak az örökhagyó első, hanem a második házasságából származó, tehát az özvegy saját gyermekével szemben is csak egy gyermekrész haszonélvezetéből áll. C. 1900 máj. 1. 5128/1899. sz. Gr. VII. 419. 1. A második nő özvegyi joga egy gyermekrésznek haszonélvezetéből állván, az tartásdíjra nem korlátozható. C. 57/903. Gr. VII. 419.1. V. ö.: Az özvegyi jog megszorítására vonatkozólag C. 1904 máj. 11. •6169/903. Gr. XI. 419. 1. Ha az örökhagyó második neje aggkoránál és vagyoni viszonyainál fogva az ingatlanból álló vagyon kezelésére nem képes, a természetbeni haszonélvezet helyett az őt megillető egy gyermekrész pénzbeli egyenértékét igényelheti. C. 1900. decz. 11. 4910. sz. Gr. VII. 420. 1. Gl. III. 136. 1. Felperes (az örökhagyó második neje) azon kérelmének, hogy özvegyi joga vagylagosan készpénzbeli egyenértékben is megállapittassék, mint törvényben nem gyökerezőnek, alperesek eltérése folytán hely nem adható. C. 3501/1886. sz. Részben ellentétes: C. 1876 jan. 25. 287. sz. Gr. VII. 420. 1. Az özvegyi tartás dija a gazdasági év végével utólag fizetendő. C. 5298/1903. sz. Gr. VII. 421. 1. Az özvegynek előre adott értékek az özvegyi jog szempontjából szintén betudás tárgyát képezik s az özvegyi j°g azokra való tekintettel állapítandó meg. C. 1874/1903. sz. Gr. VII. 422. 1. A második nő özvegyi joga nem terjed ki a vele fennállott házasság alatti közszerzeménynek elhalt férjét megillető részére. C. 949/1898. sz., C. 1896 szept. 15. 7706/1895. sz. Hasonló 2288/904. C. 2621/99. Ellentétes: 5336/1886. lásd fentebb. Gr. VII. 422.1. Gl. III. 132.1. A szülő a vele egy háztartásban élt fia özvegyének eltartásáról gondoskodni tartozik. Ez a kötelezettség olyan eltartás kiszolgáltatásából áll, aminőt az özvegy férje életében élvezett. C. 597/1891. sz. Hasonlóan C. 1883 márcz. 28. 1472. sz. Gr. VII. 423. 1. Sem oly tételes törvény, sem oly törvényes joggyakorlat nem létezik, mely a fiu atyját arra kötelezné, hogy a tőle külön gazdálkodott fiának az özvegyét, a fiu elhunyta után özvegyi tartásban részesitse s az atya tartási kötelezettségének megállapítására sem annyira a családi összeköttetés, hanem inkább a közös gazdálkodás bir döntő sulylyal. A fiu külön gazdálkodottnak tekintetik, bár amidőn megnősült,