Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 157 joggal az özvegyi jog korlátozására. C. 1892 szept. 14. 180. sz. Gr. VII. 411. 1. Gl. III. 251. 1. Az özvegyi jog abból áll, hogy az özvegy nőt elhalt férje vagyonából lakás, tartás és ellátás, esetleg kiházasitás illeti meg, de a dolog természeténél fogva az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégitésénél megelőzik; az özvegyi jog kielégítésének alapja tehát az örökhagyó férj tiszta hagyatéka, vagyis az a vagyonérték, ami az örökhagyó férj létező öszszes vagyonából az ő hitelezőinek kielégitése után marad; ebből pedig jogilag következik, hogy ha az özvegy nő özvegyi jogára nézve az örökhagyó férj után maradt vagyon vagy ennek egy része tulajdonul átadásával elégittetik ki és ez által az örökhagyó férj hitelezői kielégítésére alap egészben vagy részben nem marad, az özvegy nő ebbeli szerzésénél az illető hitelezőkkel szemben harmadik személynek jogilag nem tekinthető, hanem tűrni köteles azt, hogy az ekként tulajdonába jutott vagyon egészben vagy részben az illető hitelezők kielégítésére fordittassék. C. 1904 augusztus 31. 95/1904. Gr. X. 79. 1. G. X. 12. 1. Az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégitésénél megelőzik. C. 1904 aug. 31. G. 95. Gr. X. 76. 1. Az, akire az örökös örökösödési jogát átruházta, az özvegyi jog korlátozásának kérésére is jogosult. C. 6959/1899. Gr. VII. 411. 1. Az özvegyi jog korlátozásánál a közszerzemény, valamint az is tekintetbe veendő, hogy özvegyi jogon haszonélvezi-e az özvegy valamely gyermekének örökrészét. C. 5125/99. Gr. VII. 412. 1. Az özvegyi jog mérvének megállapításánál az elhalt férj személyi állapota az irányadó. — Hajdúk özvegyeinek özvegyi joga. Curia 4178/902. Gr. VII. 412. 1. _ Az özvegyi jog korlátozásánál, illetve az özvegyi tartásdij mennyiségének megállapításánál a biróság nincs kötve a felek ajánlatához s a tartásdij mennyiségét és fizetési módozatát az özvegy polgári állására és a hagyatéki vagyon tiszta jövedelmére való tekintettel állapitja meg. Curia 1895 április 25. 4881/1894. Gr. VII. 412. 1. Gl. III. 255. 1. Az özvegyi jog nem korlátozható, ha oly csekély a hagyaték, hogy tiszta jövedelme nem haladja meg az özvegyi haszonélvezet törvényes mértékét. C. 1891 febr. 5. 6873/90. sz. Gr. VII. 413. 1. Az özvegyi jog netaláni megszoritása, mint az öröklési igények körén kivül eső, örökösödési per tárgyát nem képezheti. C. 12670/892. sz. L. az 1894: XVI. t.-cz. 81. és 3., 5. §-ait. Gr. VII. 413. 1. Az özvegy haszonélvezeti joga csak az Ítélettel lévén korlátolva, ennek jogerőre emelkedéséig az özvegy az örökösnek járó örökrészét jogszerűen haszonélvezhette, attól tehát kamatot, sem elvont hasznot fizetni nem tartozik. Szegedi Tábla 1558/1899. sz. C. helybenhagyja. 5125/1899. sz. Hasonló 5008/1889. és 5949/887. sz. Gr. VII. 413. 1. Az özvegyi jog korlátozásáig az özvegy a hagyatékul maradt élelmiszerek felhasználására is jogosult. C. 1903 jan. 7. 660/1902. sz. Gr. VII. 413. 1. Gl. III. 131. 1. A volt jobbágy özvegye kiházasitást követelni nincs jogositva. Curia 2803/1903. sz. Gr. VII. 414. 1. A korábbi erdélyrészi jog értelmében is az özvegy férje jogának teljes haszonélvezetében maradt, mert a hitbéren kivül őt illő tartás is megillette. C. 1885 január 27. 5484/1884. sz. Gr. VII. 414. 1. Amidőn az özvegyi jog végrendelettel hatályosan nincs szabályozva s az özvegy minden hátrahagyott gyermek édesanyja, a gyermekek az atyai javakban csak ugy osztozkodhatnak, ha édesanyjuknak illető özvegyi tartását bizonyitják. C. 1899 ápr. 18. 5108/1898. sz. Gr. VII. 415. 1. Az örökrész kiadása iránt inditott