Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

150 Magánjog Végrendelet létében az özvegyi jog, mint magából a törvényből folyó tartozás terheli a végrendeleti örököst. Az özvegyet özvegyi joga alapján a hagyaták teljes haszonélvezeti joga, de azzal a kötelezettséggel illeti meg, hogy a vagyont jó karban tartani és annak folyó terheit viselni tartozik. C. 1874 jun. 17. 5076. Gr. VII. 407. 1. Az özvegynek lakásul hagyományozott kastély alatt nemcsak a lakóház, hanem a kert is, valamint a lakáshoz tartozó bútor és egyéb házi felszerelés használata is értendő. C. 1885 május 26. 2071. C. 1897 jun. «.). 592. sz. Gr. VII. 408. 1. Gl. III. 129. 1. Az özvegyet első sorban megilleti elhalt férje házában a lakás, ez a jogosultság azonban nem az egész ház és belsőség használatát, hanem csak azt biztositja az Özvegy részére, hogy a hagyatéki házban lakása legyen. Azt nem követelheti az özvegy, hogy a házhoz tartozó belsőséget, kertet egészben ö használja, amennyiben a belsőségben levő házi kert, a dolog természeténél fagva, a házban lakó valamennyi jogosult házi szükségletének fedezésére szolgál, javára csak a kert fele részének használatát lehetett megitélni. C. 1904. évi márczius 2. 4107. Gr. X. 78. 1. A hitelező joga pedig nemcsak a vagyon állagára, hanem annak a jövedelmére is kiterjed s e szerint az özvegy is tűrni trtozik, hotry a hitelező a vagyon jövedelméből is kielégítésit szerezzen. Curia 1906 ápr. 20. 9524/904. sz. Gr. XIII. 465. 1. Ha az özvegy megnyugodott férjének az ő özvegyi tartását szabályozó végintézkedésében, utóbb özvegyi jogának sérelme miatt kifogással jogszerűen nem élhet. C. 1903 febr. 13. 2631/902. sz. Gr. VII. 408. 1. A házasfelek a nő özvegyi jogának a terjedelmét egyezségileg szabályozhatják s ez esetben a férjét túlélő nő a férj örököseitől özvegyi jog czimén csak a részére egyezségileg meghatározott szolgáltatások teljesítését követelheti s viszont a férj örökösei a nő részére özvegysége idejére egyezségileg biztosított szolgáltatásokat teljesíteni tartoznak, ha csak az által törvényes osztályrészük nem sértetik. A férj és neje között az özvegyi jog szabályozását tartalmazó jogügylet egyszerű élők között kötött jogügylet, melynek érvényességéhez az 1874 :XXXV. t.-cz. életbelépte előtt, külalak tekintetében, a felek megegyező akaratának kijelentése minden különös alakszerűség nélkül elégséges volt. C. 1903 október 1. 5545/902. sz. Gr. VII. 409. 1. Az özvegy nem érvényesítheti özvegyi jogát akkor, ha a végrendeleti hagyományt elfogadta s e hagyomány értéke özvegyi jogának értékével felér. C. 1892 ápr. 28. 4651/91. sz. Gr. VII. 409. 1. Gl. III. 137. 1. A ténylegesen elváltán élő nő, ha máskülönben meg is illethetné őt az özvegyi jog, ezt nem érvényesitheti az esetben, ha tényleges elválás alkalmával vagyonbeli követelésére nézve férjével kiegyezett, vagy azokról lemondott a nélkül, hogy férje halála esetére az özvegyi jogot, mint a házassági viszony következményét, fenntartotta volna. C. 4097/903. sz. Gr. VII. 409. 1. Az ideiglenes törvényszabályok 16. §-ának az özvegyi jog korlátozására vonatkozó rendelkezése csakis törvényes öröklés, nem egyszersmind végrendeleti öröklés esetében is alkalmazható. C. 3338/904. sz. Azonos álláspont. 5949/87. sz. Gr. VII. 410. 1. A leszármazó örökös az özvegyi jog korlátozását kérheti, ha arra törvényes alap van; a korlátozás kimondásáig az özvegy az egész hagyatékot jogszerüleg birtokolhatja. C. 1896 ápr. 28. 4966/95. Gr. VII. 410. Az özvegyi jog korlátozását az örökbefogadott gyermek is kérheti. C. 1885 nov. 18. 2851. Gr. VII. 410. 1. Az örökös hitelezője is bir kereseti