Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magflnjog 155 zött fizetni tartozik. C. 1881 decz. 27. 8685. Gr. VII. 408. 1. Az özvegy férjének azon vagyonát, melyben nem örökösödik, megtartani s mindaddig haszonélvezni jogosítva van, mig a haszonélvezetben az erre jogosított leszármazó örökösök által nem korláto1 tátik. E vagyont azonban c~.k azzal a joggal haszonélvezhevi, amelylyel azt a férje has/.cnelvezte. ha tehát a férj vagyonát másokkal osztatlan állapotban haszonélvezte, özvegye is csak az előbbi közösség módja szerint gyakorolhatja az öt megillető özvegyi haszonélvezetet. C. 1884. márczius II. 4339/83. Gr. VII. 401. 1. Gl. III. 130. 1. Az 1840: VIII. t.-ez. 1G. §-ának az a rendelkezése, amelynél fogva az özvegy, mig él és férje nevét viseli, javaiban benmarad, csak arra az özvegyre alkalmazható, aki az öröhagyó elhalálozásakor a hagyaték birtokában volt, ellenkező esetben az özvegy csak illő tartást ií?énvelhet. C. 1899 okt. 19. 2625. Gr. VII. 401. 1. Az özvegyi jog végrendelet ileg szabályozható ugyan, de csak annyiban, amennyiben ez által a nőnek a lakás és a vagyon értékének megfelelő tartáshoz való joga csorbulást nem szenved. C. 1899 november 29. 3475. sz. Gr. VII. 402. 1. Gl. III. 139. 1. 144. 1. C. 895 okt. 23. 5297. C. 1901 nov. 26. 34104. sz. C. 1898 augusztus 31. 3251/1897. sz. C. 1887. deczember 13. 5949. sz. Egymagában az a körülmény, hogy telekkönyvben az özvegyi jog be van kebelezve, még nem jogositja fel az özvegyet az illető ingatlan kizárólagos birtoklására és haszonélvezetére és nem zárja el az örököst az özvegy részéről indított perben annak bizonyításától, hogy az özvegyi jog a hagyatéki eljárásban másképp szabályoztatott, illetőleg az anyagi jog szabályai szerint mily terjedelemben áll fenn. C. I. G. 161/904. 904. szept.; 22. Gr. X. 78. 1. G. X. 41. 1. Az örökhagyó özvegye, aki a végrendelet hatálytalanításával közszerzemény és özvegyi jog czimén kíván az örökösökkel szemben jogokat érvényesíteni, az örököshöz való jogviszonyát tekintve, nem harmadik személy, hanem olyan érdekelt fél, akinek a családi jogban gyökerező igényei az osztály megtételénél és a hagyaték átadásánál figyelmen kivül nem hagyhatók, akire nézve tehát a perre utasító határozat meghozatalánál az idézett törvény 84. és következő szakaszai szolgálnak iránvadóul. C. 1904 ápr. 28. 8543/903. Gr. X. 79. 1. A férj nejének özvegyi jogát végrendeletileg nem szabályozhatja akként, hogy az özvegy a lakást és eltartást az örökhagyó örökösétől természetben és közös háztartásban vegye igénybe. C. 7695/94. Gr. VII. 404—406. 1. Gl. III. 139.1. V. ö.: Magában véve az a körülmény, hogy a házastársak a férj elhalálozása időpontjában együtt nem éltek, az özvegyen maradt felperest a törvény által biztosított özvegyi jogától meg nem fosztja, az özvegy arra, hogy a lakást és eltartást az örökhagyó örököseitől természetben és közös háztartásban vegye igénybe, nem kötelezhető. C. 1904 szept. 6. 5298/1903. Gr. X. 77. 1. A férj neje özvegyi jogát házassági szerződéssel is szabályozhatja. A nő özvegyi jog czimén az egész hagyaték haszonélvezetében csak az özvegvi tartás szabálvozásáig maradhat, C. 2288/904. Gr. VII. 407. 1. Az özvegyi jog nem foglalja magában azt, hogy az özvegyet minden körülmények között a férjjel minden javaiban a haszonélvezeti jog megillesse, az függ attól, hogy a férj elhunyta után az özvegyi jog az özvegy és az örökösök között miként szabályoztatik, a szabályozás módját pedig, ahol gyermekek maradtak, az 1840: VIII. t.-cz. 17 és 18. §-ai irják elő. C. 1904 szept. I.'G. 161. Gr. X. 79. 1. G. 1.