Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 149 sz. Pécsi T. 2796/901. sz., C. 1903 márcz. 12. 3910/1902. sz. Gr. VII. 369. Az a vagyon, amely az örökhagyóra szüleiről hárult, akik annak a vagyonnak tőlük származását bizonyítani nem tudják, a szerzeményi vagyon természetével bir s abban a lemenők, hitvestárs és szülök s ezektől leszármazók hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyó után a nagyszülőktől származó legközelebbi oldalrokon örököl. C. 1902 nov. 27. 812. sz. C. 1886 okt. 27. 2640. sz. C. 1884 szept. 27. 2620. sz. Gr. VII. 370. és Gl. III. 71. Az örökölt vagyonnak jövedelme szerzeményi értéket képez, ebben tehát a parentális öröklési rendnek van helye. E szerint a féltestvér is képviseli a közös szülőt. C. 6103/1886. sz. és 9939/1904. sz. Lásd a minden tekintetben klasszikus esetet az utóörökösödésnél. Gr. VII. 371. A testi sértésből származó kárigény fejében kapott vagyonérték szerzeményt képez akkor is, ha a sértést szenvedőnek erre a vagyonértékre öröklés czimén is lehetett volna igénve. C. 5630/1903. sz. Gr. VII. 371. Az überlandialis földek annak a szerzeményét képezik, aki azokra a tulajdonjogot megszerezte s e földekre vonatkozó haszonbérleti jognak a most emiitett szerződő előde elhalálozása idejében volt értéke sem képez ági vagyont. C. 1896. decz. 21. 918/1896. Gr. VII. 372. Az id. trvk. szab. 10. §. utolsó bekezdése és 11. §. értelmében a szerzeményi vagyonban a felmenőket törzsenként illeti áz öröklés és ez nem visszaháramlás; az apa és az anya pedig egymással egyenlő törzs lévén, az apától leszármazó gyermekek épen olyan közeli törzsből való rokonok, mint az anya. Az anya tehát az apától leszármazó rokonokat a szerzeményi vagyon örökléséből ki nem zárja. C. 1895. nov. 29. 5505. 1894. Gr. VII. 374. L szerzeményi javakban a visszaháramlás elve alkalmazható nem lévén, mindaddig, mig a szülői ágon rokon létezik, a nagyszülék vagy ezek leszármazói törvényes örökösödésre igényt nem tarthatnak. A féltestvér a közös szülő jogán az édes testvérrel egyenlő módon örököl. C. 1871. márczius 3. 7260. C. 1884. szept. 27. 2620. C. 5242/1903. Gr. VII. 374. A leszármazók nélkül elhalt gyermek szerzeményében ott, hol az előbb meghalt egyik szülő után leszármazó nincsen, a törvény szerint az életben levő másik szülő örökösödik, a nagyszülők és ezek leszármazóinak kizárásával. C. 634/1877. Gr. VII. 375. A leszármazók, végrendelet és hitvestárs hátrahagyása nélkül és csak az egyik szülő hátrahagyásával elhalt gyermek szerzeményi vagyonában, ha a már elhalt szülő után leszármazók nem maradtak, csak az életben maradt szülő örököl. C. 1877. jxm. 17. 5097. és 9720/1888. Gr. VII. 375. Az örökhagyó közelebbi törzse, illetőleg attól leszármazó oldalrokonok, a távolabbi törzset, illetőleg az ettől leszármazó oldalrokonokat az örökösödésből kizárják. Ennélfogva az örökhagyó atyja által szerzett s örökhagyóra hárult vagyonban a lemenők, hitvestárs és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyó után nem az apa oldalrokonai, hanem az életben levő anya van az öröklésre hivatva. C. 1872. május 14. 3042. Azonos: 1871. április 4. 5864. Gr. VII. 75. Az oldalági örökösödési jog a felmenők képviseletének elvén alapul. C. 1879. febr. 24. 155/1879. C. 1900. május 25. 629. Gr. VII. 76. Gl. III. 97. Az örökhagyó atyja által szerzett s örökhagyóra hárult vagyonban a lemenők és végrendelet hátrahagyása nélkül, de hitvestárs hátrahagyásával elhalt örökhagyó után nem az apa oldalrokonai, hanem a hitvestárs örököl, mert az oldalági rokont csak képviseleti jogon illeti