Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 143 79. sz. a. hozott teljes ülési döntvényében kimondotta, hogy a végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése esetében is van törvényes örökösödési joga. Erre való tekintettel felp. keresete abból az okból, mert az örökhagyó után törvényes leszármazó maradt, el nem utasitható. De nem volt elutasitható felp. keresete az alp. által vitatott joglemondás folytán sem; mert felp. törvényes örökösödési igényének jogossága iránt tévedésben volt akkor, amidőn a hagyatéki tárgyaláson kijelentette, hogy az anyja hagyatékára igényt nem tart. Ugyanis a C) alatt bemutatott hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvnek nem kifogásolt tartalma szerint felp. a fenti nyilatkozatot annak következtében tette, mert alp. azt adta elő, hogy az ujabb joggyakorlat szerint a törvénytelen ágyból származott gyermek csak törvényes lemenő nem létében bir öröklési joggal. Minthogy az alp.-nek ez az előadása alkalmas volt arra, hogy a felp.-t jogos igénye tekintetében tévedésbe ejtse, az akaratelhatározásra inditó okul szolgáló ily megtévesztés, illetve menthető tévedés folytán tett joglemondás pedig érvényesnek nem tekinthető: felp.-nek örökösödési jogát ani'ia után meg kellett állapítani. C. 1907 márczius 27. 9897/905. sz. Gr. XIV. 709. 1. III. CIM. A felmenőié és oldalági rokonok öröklése. Áci öröklésnek csak leszármazók hiányában van helye. Az ági öröklés alapja a vér- és jogközösségen kivül a visszteher nélküli hárulás. C. 1902 jan. 28. 3838/1901. sz. Gr. VII. 345. 1. Gl. III. 61. 1. A javak közötti különbség nem azoknak a régi törvényeken ^alapuló ősi és szerzeményi természetéhez, hanem az ideiglenes törvényszabályzat 10. §-ában meghatározott ági és szerzeményi minőségéhez képest teendő meg. E szerint pedig ági vagyon az, ami az örökhagyóra valamely szüleje vagy ágáról akár végrendelet folytán, akár a nélkül hárult. C. 1873 decz. 5. 10.517. sz. Gr. VIL , 345. 1. Agi vagyonnak csak az a vagyon tekinthető, amely osztály tárgyául szolgált s amelyre jogközösség létezett. A vagyon kizáróan csak arra az elődre és annak ivadékára nézve bir ági minőséggel, akitől a vagyon származik. C. 8496/1878. sz. C. 5864/1871. sz. stb. Állandó gyakorlat Gr. ^ VII. 346. 1. Agi vagyonnak az az ingatlanrész is tekintendő, amelyet az örökhagyó a szülői egyéb hagyatékból öt megillető osztályrész fejében kapott. Az ingatlan ági természetét a telekkönyv is bizonyitja. C. m 3154/1898. sz. Gr. VII. 346. 1. Ági vagyont képez az is, amit a gyermek szüleitől ezek életében visszteher nélkül kap, mert ez az örökrészbe betudandó s igy az öröklés utján szerzett vagyonnal azonos tekintet alá esik. C. 1885 szept. 2. 116. sz. Állandó gyakorlat. Gr. VII. 347. L A szülők által a leánygyermeknek férjhezmenetelekor adott kiházasitási tárgyak ági vagyon természetével birnak. C. 1903. jan. 13. 5432/1902. sz. C. 2926/1900. C. 10.852/1879. sz., C. 1878., C. 1898 febr. 8. 1257/1898, C. 1903 febr. 4. 1827/1902. C. 1873 febr. 25. 1580. sz., C. 4479/1899, C. 519/1886. Ellenkező és téves: C. 1708/1899. sz., C. 597/1891., C. 1600/1896, C. 1894 április 3. 2139/1893. sz. Gr. VII. 348. 1. és Gl. III. 118. 1. A közszerzeményi vagyonból adott hozomány, a leány elhunyta után, végrendeleti s törvényes leszármazók hiányában a szülők házasságának fenállása alatt nem mindkét szülőre, hanem a szerző há-