Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 143 79. sz. a. hozott teljes ülési dönt­vényében kimondotta, hogy a vég­rendelet nélkül elhalt anya ha­gyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése esetében is van törvé­nyes örökösödési joga. Erre való tekintettel felp. keresete abból az okból, mert az örökhagyó után törvényes leszármazó maradt, el nem utasitható. De nem volt elutasitható felp. keresete az alp. által vitatott jog­lemondás folytán sem; mert felp. törvényes örökösödési igényének jogossága iránt tévedésben volt akkor, amidőn a hagyatéki tár­gyaláson kijelentette, hogy az anyja hagyatékára igényt nem tart. Ugyanis a C) alatt bemutatott hagyatéki tárgyalási jegyző­könyvnek nem kifogásolt tar­talma szerint felp. a fenti nyilat­kozatot annak következtében tette, mert alp. azt adta elő, hogy az ujabb joggyakorlat szerint a törvénytelen ágyból származott gyermek csak törvényes lemenő nem létében bir öröklési joggal. Minthogy az alp.-nek ez az előadása alkalmas volt arra, hogy a felp.-t jogos igénye tekinteté­ben tévedésbe ejtse, az akaratel­határozásra inditó okul szolgáló ily megtévesztés, illetve ment­hető tévedés folytán tett jogle­mondás pedig érvényesnek nem tekinthető: felp.-nek örökösödési jogát ani'ia után meg kellett ál­lapítani. C. 1907 márczius 27. 9897/905. sz. Gr. XIV. 709. 1. III. CIM. A felmenőié és oldalági rokonok öröklése. Áci öröklésnek csak leszármazók hi­ányában van helye. Az ági örök­lés alapja a vér- és jogközösségen kivül a visszteher nélküli háru­lás. C. 1902 jan. 28. 3838/1901. sz. Gr. VII. 345. 1. Gl. III. 61. 1. A javak közötti különbség nem azoknak a régi törvényeken ^ala­puló ősi és szerzeményi természe­téhez, hanem az ideiglenes tör­vényszabályzat 10. §-ában meg­határozott ági és szerzeményi mi­nőségéhez képest teendő meg. E szerint pedig ági vagyon az, ami az örökhagyóra valamely szüleje vagy ágáról akár végrendelet folytán, akár a nélkül hárult. C. 1873 decz. 5. 10.517. sz. Gr. VIL , 345. 1. Agi vagyonnak csak az a vagyon tekinthető, amely osztály tár­gyául szolgált s amelyre jogkö­zösség létezett. A vagyon kizá­róan csak arra az elődre és annak ivadékára nézve bir ági minőség­gel, akitől a vagyon származik. C. 8496/1878. sz. C. 5864/1871. sz. stb. Állandó gyakorlat Gr. ^ VII. 346. 1. Agi vagyonnak az az ingatlanrész is tekintendő, amelyet az örök­hagyó a szülői egyéb hagyatékból öt megillető osztályrész fejében kapott. Az ingatlan ági természe­tét a telekkönyv is bizonyitja. C. m 3154/1898. sz. Gr. VII. 346. 1. Ági vagyont képez az is, amit a gyermek szüleitől ezek életében visszteher nélkül kap, mert ez az örökrészbe betudandó s igy az öröklés utján szerzett vagyonnal azonos tekintet alá esik. C. 1885 szept. 2. 116. sz. Állandó gyakor­lat. Gr. VII. 347. L A szülők által a leánygyermeknek férjhezmenetelekor adott kiháza­sitási tárgyak ági vagyon termé­szetével birnak. C. 1903. jan. 13. 5432/1902. sz. C. 2926/1900. C. 10.852/1879. sz., C. 1878., C. 1898 febr. 8. 1257/1898, C. 1903 febr. 4. 1827/1902. C. 1873 febr. 25. 1580. sz., C. 4479/1899, C. 519/1886. Ellenkező és téves: C. 1708/1899. sz., C. 597/1891., C. 1600/1896, C. 1894 április 3. 2139/1893. sz. Gr. VII. 348. 1. és Gl. III. 118. 1. A közszerzeményi vagyonból adott hozomány, a leány elhunyta után, végrendeleti s törvényes leszárma­zók hiányában a szülők házassá­gának fenállása alatt nem mind­két szülőre, hanem a szerző há-

Next

/
Oldalképek
Tartalom