Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

134 Magánjog öröklésnek. C. 1900 ápr. 3. 4007/90. 8Z. Gl. III. 1. 1. Yégkielégités és nyugdíj utalványozás előtt az öröklésnek nem tárgya. Bpesti tábla 1901 jan. 17. L G. 261/1900. Gl. III. 2. 1. T. V. 42. 1. Az örökhagyó által elajándékozott kötelezvények nem tartoznak a hagyatékba. Bp. T. 1901 ápr. 25. I. G. 17. sz. Gl. III. 2. 1. T. V. 230. 1. Tmiíetrationalis summa az örökségbe tartozik. C. 1884 márczius 28. 6189/1883. sz. Gl. III. 5. 1. Közszerzemény csak fele részében hagyaték. C. 1902 márczius 24. 5204/901. Gl. III. 7. 1. \ niiászati haszonbérszerzödés öröklés tárgya. Közig Bir. 7508/97. sz. Gl. III. 14. 1. A hagyatéki érték kiszámítására döntő idő. C. 1897 jun. 22. 6439/96. sz. Gl. III. 15. ] Aki öröklésre igényt nem tart, ebbeli akaratát nem a hagyatéki tárgyalásról való elmaradással, hanem csakis kifejezett lemondási nyilatkozattal nyilváníthatja ki. 1904 nov. 25. G. 193. sz. T. IX. 697. 1. Hagyatékhoz tartozó dolog elbirtokolható. C. 1899 okt. 3. 1421. sz. Gl. III. 20. 1. A végrendelet alapján az abban megnevezett örökös, ha általános örökössé nevezve nincs, valamint a hagyományos kizárólag csak azon vagyontárgyat vagy értéket kaphatja, ami végrendeletben az ő részére kifejezetten hagyva van, a hagyatékhoz tartozó az a vagyon pedig, amelyről a végrendelettel intézkedés nem tétetett, a törvényes örököst illeti. C. 1905. máj. 24. 105/1904. sz. Gr. XII. 262. 1. Hagyatéki terhel:. A temetési költség nem az örökhagyó •'dóssága, hanem az örökhagyó halála után felmerült hagyatéki teI er, amelyet az örökösök a hagyaték erejéig viselni tartoznak s mint ilyen teher, nem esik a hagyatéki vagyon jogszerű, haszonélvezőjének terhére. C. 1901. jun. 7. 4114/1900. sz. Állandó gyakorlat, f.r. VII. 307. 1. Gl. III. 510. 1. Az örökhagyó gyó^vkezelésének költségei hagyatéki terheket képeznek, melyek a hagyatékból levonásba helyezendők. C. 1893 májüs 17. 5386/1892 és 1887 június 27. 135. sz. Állandó gyakorlat. Gr. VII. 307. 1. A nőnek gyógyítási költsége nem a nő hagyatékát, hanem a férjét terheli. C. 1884. decz. 17. 3054. sz. Gr. VII. 307. 1. Kivétel: Vagyoni helyzeténél fogva felesleges jövedelem felett nem igen rendelkezett alperes (a férj) jogosítva volt a neje hosszas betegségéből keletkezett rendkívüli kiadásokat, nevezetesen orvosi, gyógytár:, kórházi és betegápolási költséget a neje által szüleitől kapott (tehát a nő hagyatékához tartozó) vagyon terhére fedezni. C. 1902. okt. 14. 4819/1901. sz. Gr. VII. 308. 1. Ellenkező, de a gyógyítási költségre nézve téves: Az örökhagyó nő viszonyainak megfelelő gyógyítási és temetési költség nem a férj, hanem a nő hagyatékának terhét képezik. C. 5100— 1896. sz. Gr. VII. 308. A halotti tor költsége és a sírkő felállítása, mint felesleges kiadás, az örökös beleegyezése nélkül ennek, illetve a hagyaték terhére nem róható, az tehát hagyatéki terhet nem képez. C. 5937/94., 6310/99., a sirköre még fentebb 18. sz. alatt közölt 3054/1884. sz. Gr. VII. 308. 1. Gr. VII. 308. 1. A sir körüli kert és a sir rácskeritésének költsége sem képez hagyatéki terhet. C. 2085/1899. Gr. VII. 308. 1. Gyászruhák rokonok részére való vételére fordított kiadás a hagyaték terhére csak akkor számitható fel, ha e kiadás az összes örökösök beleegyezésével tétetett. Curia 1892. aug. 30. 319. és 2686/1900. 'sz. Gr. VII. 308. 1. Az örökhagyó holttestének Meránból való hazaszállítása mulhatlanul szükséges nem lévén, ez a hagyaték költségén csak az érdekelt örökösöknek beleegyezésével eszközöl-