Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
Magánjog 133 korolhatása a hagyaték birói átadásához, mint feltételhez, nincs kötve. 0. 1802 április 5. 3845. sz., továbbá 1171/1894., 1000 augusztus 28. 6375. sz. Gr. VII. 302. 1. Gl. III. 50. 1. és 51. 1. Öröklési jogunkban nincs meg a ,,nemo pro parte testatus, pro parte intestatus decedere potest" jogszabálya_. C. 1884 szept. 27. 2020. sz. Állandó gyakorlat. Gr. VII. 302. 1. Az örökségnek tárgyát általában vagyoni érték képezi. C. 43. sz. t. ü. határozata. Gr. VII. 302. 1. és I. k. 53—54. 1. és Gl. III. 3. 1. Az örökösökre az örökhagyónak elhalálozása időpontjában létezett összes vagvoni jogai átszállanak. C. 1875 febr. 3.' 600. sz. Gr. VII. 302. 1. Az örökség hasznai az örökhagyó halálának napiától a hagyatékhoz tartoznak. O. 1001 január 20. 2364/900. sz. Gl. III. 19. 1. Leszármazóknak a szülök életében az azok utáni örökségre vonatkozó egyezsége érvényes. C. 1898. szept. 22. 206. sz. Gl. III. 51. 1. Meg nem fogant örökös nevezése feltételes, nem pedig utóörökösödést szült. C. 1902 jul. 3. 4134. sz. Gl. III. 53. 1. A személyes gyógyszerészeti jogositvány haszonélvezete a gyógyszerész elhunytával az özvegyre, illetve ennek újra férjhez menetele, esetleg elhalálozása esetére, a gyermekek nagykorúságáig, a gyermekekre nem mint hagyaték, hanem a most nevezettnek saját jogán proprio iure) száll át. C. 1883 okt. 25. 4765. sz. Gr. VII. 302. 1. Az örökhagyó által csak haszonélvezett ingatlannak az örökhagyó elhalálozása idejében létezett függő termése abban az esetben, ha az örökhagyó jogutódai a haszonélvezetet az örökhagyó jogán nem folytathatják, nem tartozik az örökhagyó hagyatékához. Ez a függő termés, a haszonélvezet végeztével, a tulajdonost illeti meg s abból a hagyatékhoz csak a függő termés előidéI zésére forditott költségek tartoznak. C. 1030/98. sz. C. 341/99. sz., C. 2355/99. sz. Ellentétes: C. 1903 febr. 4. 1827/1902, sz. Gr. VII. 303. 1. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó után özvegy is marad hátra, s ez özvegyi jogánál fogva a termést haszonélvezhette, e termés leltári értékben sem volt volna hagyatékul felvehető. C. 5116/1898. sz. Gr. VII. 304. 1. Az örökhagyó halála folytán esedékes életbiztosítási összeg az örökhagyó hagyatékához nem tartozik. C. 1902 jan. 22. 6369/1901. sz., C. 5880/1887. sz., C. 6053/1897. sz., C. 4606/1902. sz. Gr. VII. 304. 1. és Gl. III. 8. 1. Annak a vitás kérdésnek az eldöntésénél, ho"-" a biztositási összeghez kinek van igénye, nem az örökösödési •'"og szabálvai veendők alkalmazásba, hanem egyedül az vizsgálandó, hogy a biztositási szerződés szerint ki a biztositási összeg felvételére hivatott kedvezményezett? C. 1902 márcz. 5. 179. sz., C. 5880/1886. sz. Gr. VII. 304. 1. és Gl. III. 10. 1. Ellenkező: C. 1890. máj. 6. 56. sz. C. 7548/1885. sz. Biztositási kötvény nem örökség. C. 1885 okt. 24. 234. sz., 1885 nov. 12. 678. sz. Hasonló: 1902 jan. 22. 6369/1901. Gl. III. 9. ]. A személyhez nem kötött birtoklás joghatálya az örökösre is kiterjed s igy vagyoni érdekének alkatrészévé válván, hagyatékul jelentkezik. C. 1894 okt. 30. 5058. sz. Gr. VII. 305. 1. A telepitvényest megillető használati és megváltási jog szintén tárgya az öröklésnek. C. 1174/1899., C. 2621/1899., C. 2356/1899. sz. Gr. VII. 306. 1. Leszármazók nem létében általános, egyetemes örökösül (universalis successor) az örökhagyó neje tekintendő, ezzel szemben az ági öröklésre hivatott különleges örökösnek (singularis successor) tekintetik. C. 4543/1903. sz. Gr. VII. 306. 1. Felhasznált tartásdíj nem tárgya az
