Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 121 szerződéses kikötés hiányában, nem kötelezhetők az alapon, hogy a természetes atya szülői háztartásában élve, tevékenységét azok vagyonában érvényesiti. A törvénytelen gyermeket illető tartásdíj mennyiségének megállapításánál a természetes atya és nem ennek atyjának vagyoni körit 1 mén vei teendők mérlegelés tárgyává. C. I. G. 904. nov. 25. 345/004. G. X. 142. 1. A törvénytelen gyermek tartása iránti keresetre nézve az O. P. T. 1840. §-ában szabályozott rövidebb elévülési idő nem nyerhet alkalmazást, mivel az egyes havi fizetési részletek is csak a követelés mikénti fizetésére vonatkoznak, de nem képeznek az idézett szakaszban körülirt járadékot. C. I. G. 294/1905. 1905. deczember 7. G. XI. 117. 1. Törvénytelen gyermek tartása iránti perben az anya társadalmi állása a tartásdíj összegének meghatározásánál azért veendő figyelembe, mert a magasabb társadalmi állású anya jogosítva van gyermekét joblb nevelésben és tartásban részesíteni. C. I. G. 1906. jan. 18. 390/905. G. XI. 179. Ha a törvénvtelen gyermek tartása iránt az anya és a természetes atya között kötött egyezséget a szerződő felek egyike sem teljesítette, feléled az anyának az a joga, hogy a természetes atya ellen a törvényen alapuló tartási igényét per utján érvényesítheti. C. I. G. 1906. január 20. 405/905. G. XI. 182. 1. A törvénytelen gyermek anyjának elhalálozása után a természetes atya ellen járó tartásdíj nem a gyermek mindenkori gondviselője és eltartója, hanem a kiskorú törvénytelen gyermek részére gyámhatóságilag kirendelt vagy kirendelendő gyám kezéhez ítélendő meg. C. I. G. 1906. május 11. 714/905. G. XI. 353. 1. A természetes atya a tartásdíjnak fizetésére a 12—14 éves életkort meghaladt gyermekek részére is, még pedig bizonytalan időre, kötelezhető, ha a gyermek oly betegségben szenved, melynél fogva munka- és keresetképtelensége ezen életkoron tul is fennálland. C. I. G. 1906. május 29. 35/906. G. XI. 370. 1. Az O. P. T. 1218. §-a szerint a hozománynak czélja az lévén, hogy azzal a család szükségletei fedeztessenek, az a férj törvénytelen, tehát nem a családihoz tartozó gyermeke tartásdijának összegszerű megállapításánál nem vehető tekintetbe. C. I. G. 189/906. 1906. szeptember 19. G. XII. 36. 1. A törvénytelen gvermek jogosult tartásdijat követelni attól, aki a büntetendő cselekmény által a gyermek természetes atyjának halálát okozta. C. I. G. 907. április 4. 58. G. XII. 341. 1. Az atya természetes gvermeke irányában fennálló tartási kötelezettséggel csak addig a határig terhelhető, ameddig ezzel a maga megélhetése veszélveztetve nincsen. M. 905. deez. 19. G. 117. T. X. 486. Az optkv. alapján a többekkel közösülés kifogásának egyáltalában nincs helye. A vá'ságos időben közösülő nincs elzárva annak a bizonyítása elől, hogy nemzésképtelenségénél fogva a gyermek tőle nem származhatik. M. T. XI. 581. Orosz honos által kért gyermektartás C. 1901. jun. 8. I. G. 231. Gl. II. 1. 362. 1. Gyámság és gondnokság. I. Kiskornak feletti gyámság. A gyám kirendelése. A gyám hatásköre. A gyámhatósági felügyelet. A gyámság vége. A gyám mindama cselekményeire nézve, amelyek az 1877. évi XX. t.-cz. ]13. §-a alá nem vonhatók, teljes jogkörrel intézkedik gyámoltja nevében. C. 1896. szept. 11. I. G. 227. sz. Gr. VII. 272. 1. A törvényes képviselő annál a jogosultságánál fogva, amely öt a kis-