Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

122 Magánjog korú képviseletében pereknek vitelére nézve megilleti, a kiskorú nevében csak olyan kötelezésnek elvállalására tartható feljogosítottnak, amely a pervitellel járó szükséges rendes kiadásokra vonatkozik. A bíróság által megállapítandó munkadíjon és költségen felül kötelezett jutalomdíj az ügyvédnek rendszerinti dijazását felülhaladván, nem esik a pervitellel járó rendes kiadások fogalma alá, ahhoz gyámhatósági jóváhagyás szükséges. C. 1896. november 12. I. G. 261. sz. Gr. VII. 273. 1. A közgyám, ki a kiskorúakat érdeklöleg egyedül a halaszthatatlan teendőket végezheti s azok nevében perindításra egyáltalában jogosítva nincs, keresetet a kiskorúak nevében nem adhat be. C. 1893. május 2. 9638/1892. sz. Gr. VII. 273. 1. Cl. II. 1. 433. 1. Az olyan peregyezségre nézve, melyet a kiskorú nevében az anya, mint természetes és törvényes gyám köt, az 1877: XX. t.-cz. 20. és 35. §-ai lévén alkalmazandók, ezek értelmében a gyámhatósági jóváhagyás nem kívántatik. Curia 1899. okt, 1. I. G. 314. sz. Gr. VII. 273. 1. Ha az elhunyt atya végrendeletileg gyámot nevezett ki; a kiskorút peres ügyekben a gyám, nem pedig az anya képviseli. A kirendelt gyám gyámtársnak nem tekinthető, mert az 1877:.XX. t.-cz. a gyámtárs intézményét nem ismeri. 27.631/1885. sz. Gr. VII. 273. 1. 01. II. 1. 414. 1. A gyám-anya elhalt férjének hagyatékát törvénynél fogva használni jogosítva van. C. 1890. febr. 20. 5008/1889. sz. Gr. VII. 273. 1. 1. Ha az anya mint természetes és törvényes gyám a kiskorú ingatlan vagyonát haszonbérbe adta és a gyámhatóság ezen szerződést oly időben hagyta jóvá, amidőn a gyámolt kiskorú már nagykorúságát elérte volt (?\ ezen jóváha.^ás a szerződés létrejöttének időpontjára visszahat, és az időközben nagykorúvá vált gyámolt a maga részéről köteles az ily szerződést érvényesnek elismerni még akkor is, ha azon hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvnek, amelyre a gyámhatósági jóváhagyás vezetve lett, mint már nagykorú, aláirását megtagadta. 2. Ámbátor az 1877: XX. t.-cz. 108. §-a rendeli, „hogy a haszonbérlet azon éven tul, melyben a kiskorú nagykorúságát életkora szerint eléri, nem terjedhet ki": mégis az ily gyámhatóságilag jóváhagyott szerződés a nagykorúságot elért egyént is kötelezi, ha a haszonbéri szerződés és a gyámhatósági jóváhagyás az 1877: XX. t.-cz. életbelépte előtt jött létre. C. 1885. október 14. 2771. sz. Gr. VII. 273. I. Gl. II. 1. 424. 1. Kiskornak törzsvagyonát az atya el nem idegenítheti. C. 1892. ápr. 21. 2494. Gl. II. 1. 399. 1. Azon törvényes rendelkezésből, mely szerint az anya mint természetes és törvényes gyám, gyermekeinek vagyonát rendszerint számadás nélkül kezeli, önként folyik, hogy az anya ezen minőségében a gyámsága alatt, álló gyermekét illető jövedelmet vagy kamatot a gyámhatóság külön meghatalmazása nélkül maga felveheti. C. 1888. okt. 4. 6719. Gr. VII. 274. A tárgyalás folyamán kitűnt, hogy az alperesként meeridéztetni kért kiskorúak édesanyja életben van, az pedig mindaddig, mig az illetékes árvaszék által, az 1877 :XX. t.-cz. 57. §-ához képest, el nem mozdittatik, mint természetes és törvényes gyám egyedül van jogosítva kiskorú gyermekei képviseletére és a kirendelt ügyvéd csak az anya megidéztetése és a pártfogásnak esetleges igénybevételével járhat el. C. 1879. augusztus 19. 16,276/1879. Gr. VII. 274. 1. Gl. II. 1. 414. 1. Az anya özvegysége idején kiskorú gyermekeinek vagyonát számadás nélkül kezeli, számadást adni pe-