Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 119 atya társadalmi állásának változása folytán fel nem emelhető C. 1906 márcz. 8. í. G. 537/005 Gr. XIII. 294. L G. XI. 248. L 01 yan esetben, amikor a törvénytelen gyermek tartására vonatkozó fizetési kötelezettség időtartama a gyermek bizonyos életkoráig bíróilag vagy egyezségileg megállapíttatik, ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy az anya a tar^ tásdij fizetését további időre is követelhesse, ha a gyermek abban az életkorban még az anya társadalmi állásához képest magát fentartani nem képes. C. 1906 jan. 26. I. G. 423/1905. sz. Gr. XIII. 294. 1. G. XI. 192. L Törvénytelen gyermek temetési költségét az optk. területén a nemző viseli. Marosvásárhelyi T. 1906 márcz. 20. G. 24. Gr. XIII. m 294. 1. T. X. 474. 1. Agyassági viszonyba való beleegyezés a természetes atyának -atyja részéről nem kötelez az ebből eredt törvénytelen gyermek tartására. C. 1906 G. 669/905. Gr. XIII. 295. 1. Az állami gyermekmenhelyben elhelyezett törvénytelen gyermek részére is megitélendö tartásdíj, mely ez esetben a menhelyen való gondozással járó költségnek részben való fedezésére szolgál. C. 1906 jan. 26. I. G. 446/905. Gr. XIII. 295. G. XI. 190. 1. Az olyan nő, aki a férfiakat maga csábítja közösülésre és aki mások jelenlétében közösül, nyilvánvalóan a női szemérmet oly mértékben sértő magaviseletet tanusit. melyből csak ledérségre és feslettségre lehet következtetni, akkor is, ha a közösülés nem történt pénzért és ha a nő testét üzletszerűen nem is bocsátotta áruba. C. 1906 április 23. I. G. 10. sz. Gr. XIII. 296. 1. Jogszabály, hogy a törvénytelen gyermek tartása iránti perekben az apaság kimondása vagy a tartási kötelezettség megállapítása csak az ítéleti indokokban nyerhet megoldást, ellenben külön kereseti kérelem tárgyává nem tehető. C. 1906 február 3. I. G. 443/905. sz. Gr. XIII. 296. 1. G. XT. 206. 1. Az. hogy az anya a válságos időben feslett életet folytatott-e? nem tény, hanem megfelelő tényekből vont következtetés utján eldöntendő jogkérdést képez. C. 1905 deczember 15. I. G. 323. sz. U. o. Megállapítást nyervén az a körülmény, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzási időben feslett életmódot folytatott, a biróság jogszabály sértése nélkül mellőzhette annak megállapítását, hogy alp. a törvénytelen gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg közösült-e vagy sem. C. 1906 január 26. I. G. 435/905. sz. Gr. XIII. 296. 1. G. XI. 194. 1. Az optk. 163. §-ában felállított azzal a törvényes vélelemmel szemben, hogy aki a törvénytelen gyermek anyjával a fogamzási időszak alatt közösült, a gyermek nemzőjének tekintendő, a többekkel való közösülésre alapított kifogás helvét nem foghat. C. 1906 márcz. 23. I. G. 592. Gr. XIII. 296. 1. Valamely férfi ellenében az apaság vélelme akkor áll fenn, ha a férfi a nővel ennek gyermeke fogamzási időszakában nemileg közösült és ezzel a törvénybeli abszolút vélelemmel szemben nem vitatható sikerrel az, hogy a férfi a közösülés időpontjában a nemzésre képtelen volt. C. 1906 sze^t. 4. 1. G. 157/1906 sz. Gr. XIV. 588. 1., G. XII. 18. 1. Ha a gyermek anyja gyermektartási igényét nem a nemzés fényére, hanem alp.-nek kötelező ígéretére alapítja, a per eldöntésére mi befolyása sincs annak, hogy a gyermek az anyának más férfiúval való házasságának fennállása alatt született és hogy a gyermek törvénytelen születésűnek ki nem mondatott. C. 1907 febr. 9. I. G. 636/906. sz. Gr. XIV. 589. 1. G. XII. 257. 1. Ha a törvénytelen gyermek anyja