Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

100 Magánjog váltan élnek s a kiskorú gyermek az anyánál tartózkodik és az által láttatik el, az anya meg nem foszt­ható attóll a jogtól, hogy gyermeke érdekében az apa ellen perrel lép­hessen fel. Az iránt, hagy a gyer­meket a szülők melyike tartsa ma­gánál s a tartás és nevelés költsé­geit melyikük köteles viselni, a biróság határoz, a gyámhatóság pe­dig csak ideiglenesen intézkedik addig, mig a bíróságnak határozata jogerőre emelkedik. C. 1900. január 19. I. G. 549/1899. sz. G. VII. 244. 1. Gl. II. 1. 396. 1. Házasságon kivül nemzett, utóbb nem törvényesített gyermekekre az atya apai hatalma ki nem terjed. C. 6813/1874. Gr. VII. 244. 1. Az atyai hatalmat gyakorló atya, az 1877: XX. t.-cz. 15. §-a szerint rendszerinti haszonélvezője kiskorú gyermekei vagyonának, és miután a haszonlbérbeadásnak esete a 20. §-ban felsorolt ama esetek közül, melyekben a gyámhatóságnak jóvá­hagyását kikérni köteles, megem­lítve nincs, a gyámhatósági jóvá­hagyás hiánya a felperesekkel kö­tött haszonbérleti szerződésnek ér­vényességét nem érinti. C. 1896. szept. 17. I. G. 167. Gr. VII. 244. 1. Gl. II. 1. 396. 1. A végrehajtást szenvedő atyának hi­telezői jogosítva vannak követelé­seik kielégítése végett végrehajtást vezetni arra a jövedelem-feleslegre, amely a végrehajtást szenvedő atyát a kiskorú gyermekének vagyonából az 1877 :XX. t.-cz. értelmében meg­ihleti; nem áll azonban jogukban a végrehajtást szenvedő atya hitele­zőinek, hogy a végrehajtást a kis­korú gyermeke ingatlan vagyoná­nak termésére vezessék. C. 1896. márcz. 17. I. G. 185. Gr. VII. 245.1. Gl. II. 1. 397. 1. Az atya nincs jogosítva nagykorú gyermekei nevében fellépni, ha csak erre azoktól külön meghatal­mazást nem nyert. Lfi. 903. 1872. Gr. VII. 245. 1. A szülői hatalomnak a gyermek bán­talmazása által túllépését azon eset sem képezi, ha a bántalmazó a bán­talmazottnak nem édes, de mostoha szülője volt. Lfi. 1876. október 31. 9851. sz. Gr. VII. 245. 1. Ha az atya, mint természetes és tör­vényes gyám gyámhatósági enge­délyt nyert arra, hogy fia részére annak anyai örökségét terhelő köl­csönt vegyen fel, a kölcsön felvé­tele után annak gyámhatósági helybenhagyása nem szükséges és a kiskorú a kölcsönt nagykorúsága elértével kifizetni tartozik. Lfi. 1878. november 19. 11.963. sz. Gr. VII. 245. 1. A kiskorú édesatyja a kiskorút il­lető hagyományról csak a gyámha­tóság engedélyével mondhat le. C. 1233/84. sz. Gr. VII. 245. I. Az apa aki kiskorú gyermekei va­gyonát számadás nélkül kezeli (1877:XX. t.-cz. 15., 16. §§.), köteles a vagyon dologi terheit és egyéb rendes kiadásait a jövede­lemből fedezni, valamint őt ter­helik a gazdálkodás esélyei is, mi­nélfogva ha az ingatlan után járó adót ő fizette ki, gyermekei adó­saivá akkor sem váltak, ha a jég az egész termést elverte. C. 1889. október 10. 1816. sz. Gr. VII. 245. 1. A lakodalmi költség nem tekinthető olyan hasznos és szükséges ki­adásnak, hogy azt, amennyiben gyámhatósági engedély nélkül fe­dezte az apa, kiskorú gyermeké­től követelhetné. C. 1891. május 21. 7791. Gr. VII. 246. 1. Az atya csödbejutása az atyának a kiskorú gyermeke vagyonára nézve rendszerint kezelési jogát nem érinti. B. 1887. jun. 7. 525. Gr. VII. 246. 1. Gl. II. 1. 406. 1. Az atya nincs jogosítva gyámható­ság jóváhagyása nélkül saját kis­korú gyermeke részére tőkebefek­tetésül ingó vagyont venni, vagy ekként szerezni, mely utóbbi kife­jezés alatt a szerzésnek bármely neme, tehát még az ajándékozás utján való szerzés is értendő. C. 1890. jun. 10. Gr. VII. 247 1. 18. G. 772/903. Gr. X. 15. 1. Ajándékozási ígéretet az anya is elfogadhat kiskorú gyermeke ja­vára. C. 1890. nov. 18. 3796. Gr. VII. 247. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom