Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 101 Nincs olyan jogszabály, amely a szülő és gyermek között tiltaná §s hatálytalannak minősítené azt a megállapodást, hogy az anya ujból való házassága esetén köteles lesz az ingatlanból való jutalékáról lemondani kiskoru gyermekei javára s a kir. Curia 74. sz. döntvényére való hivatkozással a kérdéses korlátozás törlése el nem rendelhető. C. 1904. márcz. 8. 296. Gr. X. 15. 1. 32. eset. Abból a jogszabályból folyóan, hogy az atya törvényes gyermekének javait számadás kötelezettsége nélkül kezeli, jogszerűen csak az következik, hogy a jövedelem fölöslegét az atya megtarthatja vagy saját czéljaira fordíthatja, azonban fölöslegnek csak az tekinthető, ami a kiskoru tartásán és neveltetésén felül és a gazdaságnak leltárszerü állapotban való fenfartása után fenmarad. C. 1904. máj. 18. G. 772/903. Gr. X. 15. 1. Az atya kiskoru gyermekei vagyonának jövedelmét nem igényelheti, ha ő kiskoru gyermekeinek tartását és nevelését nem teljesitette, avagy ha az atyai hatalom gyakorlásától megfosztatott. C 1904. nov. 9. 5335. Gr. X. 16, 1. A törvényes gyermektartási kötelesség viszonya a házassági perben megállapított gyermektartási kötetelezettséghez. A hivatalból való felülvizsgálat köre. C. 1904. szept. 6. 2521. Gr. XI. 312. 1. Ha a törvényes gyermek tartása iránt egy harmadik személy kötelezettséget vállalt, a tartásnak ez alapon való érvényesitésére nem az anya, hanem az atya bir képviseleti és perlési joggal. C. 1904. máj. 7. I. G. 778/903. Gr. X. 16. Amint az anya nem kötelezhető arra, hogy gyermekét az állam vagy jótékonysági egylet által tartassa el, ugy a természetes atyának vagy ont alansága kötelezettségének jogi megállapítására befolyást nem gyakorol. C mint felülvizsg. bir. 1904. nov. 25. I. G. 342/904. sz. Gr. X. 16. 1. Azok a gyermekek, kiknek tartásdiját felperes alperes ellen követeli, felperestől ezen törvényes házasság tartama alatt születtek, azok tehát mindaddig törvényeseknek vélelmezendők, mig törvénytelen származásúaknak jogerős birói Ítélettel ki nem mondatnak; ennek megtörténtéig felperes idegen férfiútól gyermekei részére tartásdijat nem követelhet. C. 1904. márcz. 5. G. 608/903. Gr. X. 17. Gl. II. 1. 360. 1. Azonos: Mig a jogilag fennálló házasság tartama alatt született gyermek törvénytelensége az illetékes bíróság jogerős ítéletével kimondva nincs, más férfi a közösülés ténye alapján tartás iránt perbe egyáltalán nem vonható. C. 904. máj. 7. G. 778/903. Gr. X. 17. Gl. II. I. 360. 1. C. 884. máj. 21. 1426. Gl. II. 1. 361. 1. A házasság fennállása alatt született gyermek törvényességének kérdése gyermektartási perben el nem bírálható. C 1904. nov- 4. I. G. 272. Gr. X. 21. Kiskoru gyermekek ideiglenes elhelyezése ágytól és asztaltól való különélés elrendelése esetén. A különélést Ítéletben kell elrendelni. C. 1904. szept. 15. 6703- Gr. XI313. 1. Maga az a körülmény, hogy az atya egy nővel ágyassági viszonyban él, a kiskoru leánygyermek erkölcsiségét nem veszélyezteti. Sem ezen viszony, sem pedig az, hogy az atya korcsmájában kéjnőket alkalmaz, egymagában nem szolgálhat okul az atyai hatalom megszüntetésére. C. 1905. jun. 27. 5360. Gr. XII. 208. 1. Az illetékes gyámhatóság a gyermekek tartása kérdésében ugy a birói Ítélettől, valamint a felek közt létrejött és a birói Ítéletnek alapul szolgált egyezségtől eltérő intézkedést tehet. C. 1905. okt. 5. 1031. Gr. XII. 208. 1. Ha a kiskorúval kötött szerződés joghatályát maguk a felek a gyámhatóság jóváhagyásától tették füg-