Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 95 tartásához mennyivel és mi módon köteles hozzájárulni. C. 1892. okt. 5. 5027/92. Gr. VII. 239. 1. A szülök és nagyszülők tartási össze­gét a gyámhatóság csak abban az esetben állapitja meg, ha a kötele­zett gyermek vagy unoka kiskorú. A gyermekeknek az a kötelezettsége, hogy vagyontalan és keresetképte­len szüleiket eltartani kötelesek, oly kötelezettség, mely a gyerme­keket egyaránt terheli akkép. hogy ezek a tartás költségeit vagyonuk arányában viselni tartoznak, az egyik gyermek elhalálozása eseté­ben pedig ennek kötelezettsége, a képviselet elvénél fogva ennek gyermekeire, vagyis az eltartandó személy unokáira száll át. Curia 1899. ápr. 29. G. 182. C. 5827/93. Gr. VII. 239. 1. Gl. II. 1. 345. 1. V. ö. C. 1900. szept. 21. I. G. 296. Gl. II. 1. 344. 1. Előzetes kikötés hiányában családta­gok között tartásdíj követelésének helye nem lehet. C. 1899. okt 27. 2360/99. Gr. VII. 240. 1. A szülő saját gyermekétől tartást elsősorban csak természetben köve­telhet. C. 5570/89., 2260/88. Gr. VII. 240. 1. A gyermek nyomorúságra jutott szü­lőjét eltartani köteles. A tartási összeget a gyámhatóság állapitja meg. C. 1888. máj. 17. 2260. Gr. VII. 240. 1. Annak eldöntése, hogy a gyermek va­gyontalan szülőjének eltartásához mennyivel és mi módon tartozik hozzájárulni, nem a polgári biró­ság, hanem az árvaszék hatásköré­hez tartozik. (1877: XX. t.-cz. 11. §.) C. 1889. szept. 3. 5570. Gr. VII. 240. 1. Gl. II. 1, 342. 1. Ha az anya özvegyi jogát per utján érvényesiti, ugy kiskorú gyermeke ellen szegénysége alapján eltartás iránt egyidejűleg önálló keresetet nem érvényesíthet. C. 1893. okt. 5. 5827. Gr. VII. 240. 1. A törvényes gyakorlat szerint a ter­mészetben való tartást igényelhető fél annak pénzbeli egyenértékét a tartásra kötelezettől csak akkor jo­gosult követelni, ha az utóbbi a természetben való tartás nyújtását megtagadja vagy az a természetben való tartás élvezését türhetlen ma­gaviselete által lehetetlenné tette, avagy lehetetlenné tették hozzá­tartozói. C. 1899. június 23. I. G. 198. Gr. VII. 241. 1. Azonos: C. 1901. jan. 15. I. G. 584/900. Gl. II. 1. 341. 1. A tartás sürgős természeténél fogva a tartást követelő fél igényének ér­vényesítése oly esetben, midőn bel­földön tartásra kötelezett egyén lé­tezik, nem tehető függővé azoktól a nehézségektől, melyekkel egy kül­földön lakó egyén bepereltetése jár. Az elhalt gyermek gyermeke a nagy­szülő tartására csak akkor kötelez­hető, ha a még- életben levő gyer­mekek ez iránti kötelezettségüknek teljesítésére vagyoni viszonyaiknál fogva képtelenek. C. 1897. jun. 23. I. G. 154. Gr. VII. 241. 1. A súlyos bajban szenvedett elhunyt­nak huzamos és gondos gyógyke­zelésével kapcsolatos tetemesebb költséget az elhunyt saját jövedel­méből viselni képes nem volt. ily esetben pedig az apa vagyoni vi­szonyához mérten a gyógykezelés költségeihez járulni szintén kö­teles. C. helybenhagyta 1896. jun. 23. 2655/96. Gr. VII. 242. 1. Atya felelőssége a kiskorú gyógyí­tási költségeiért. C. 1891. febr. 6. 9631/90. Gl. II. 1. 340. 1. Az atyának törvényes kötelességében áll atyai hatalma alatt álló és ön­álló foglalkozással nem biró gyer­mekei gyógykezeltetését eszközöl­tetni s az ebbeli költségeket vi­selni, még akkor is, ha a tőle kü­lönváltan élő nejének a gyerme­kekért tartási dijat fizet, mert ezen körülmény harmadik személyre nézve befolyással nem lehet. Curia 1891. jan. 30. 3524. Gr. VII. 242. 1. A házasság tartama alatt született gyermek születése és eltemetése kö­rül felmerült költséget az apa, mint családfő, tartozik viselni és e tekintetben az apát kötelezettségé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom