Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

DG Magánjog nek teljesítésétől ama körülmény sem menti fel, hogy akkor, amikor az emiitett kiadások felmerültek, az anyától külön háztartásban élt. 1890. okt. 22. 8978. Gr. VII. 242. 1. Az apa köteles kiskorú gyermekei szükségletéről, melyhez a kiházasitási czikkek megszerzése is tartozik, gondoskodni. C. 1896. ápr. 10. 2254/95. Gr. VII. 242. 1. A gyermek és szülő az utóbbit az előbbivel szemben megillető tartási igény módját, úgyszintén az adományozó a kegyeleti ténykedés terjedelmét tetszésük szerint szabályozhatják; következésképen ha a gyermek édesanyja részére tisztán életfenntartásra szolgáló javadalmazás czimén magát az anyjának élete fogytáig évi 3000 korona fizetésére kifejezetten akként kötelezte, hogy ha ez bárki által végrehajtásilag lefoglaltatnék, az ő fizetési kötelezettsége megszűnik, ez a kikötés a végrehajtást szenvedő anya hitelezőivel szemben is hatályos és a gyermek a foglalás megtörténte után fizetésre nem kötelezhető, hanem az ő tetszésétől függ az, hogy a foglalás megtörténte után a fizetését beszüntesse, avagy folytassa. C. 1903. márcz. 24. G. 52/1903. Gr. VII. 243. l". Midőn a tartási kötelezettség többeket terhel és azt hosszabb időn át nem valamennyi kötelezett teljesiti, azok, akik e kötelezettséget nem telj esitették, nem kötelezhetők arra, hogy utólagosan egyszerre oly mérvű tartásdijat fizessenek, amelyet annak idején évi részletekben, vagyoni helyzetük jelentékeny sérelme nélkül képesek lettek volna megfizetni, illetve a tartást természetben teljesíteni. Azokról, ak^V a tartást ily esetben szolgáltatták és a többi kötelezettet a hozzájárulásra nem hivták fel, az vélelmezendő, hogy ezt minden visszkereseti igény nélkül önként tették. C. 1892. február 4. 4922. Gr. VII. 243. 1. Mostoha szülők és gyermekek közt tartása kötelezettség törvénynél fogva fenn nem áll. C. 1904. dee. 22. 78. sz. Gr. X. 22. 1. Mostoha apa mostoha gyermekeit saját vagyonából kiházasitani és neveltetni nem tartozik. C. 1905. jun. 8. 4911. sz. Gr. XII. 206. 1. A törvényes birói gyakorlat szerint a házastársak különválása esetében a nő férjét eltartani nem köteles. C. 1904. decz. 23. G. 420. Gr. X. 23. 28. A törvényes gyermek, vagyontalan, munkaképtelen szülőit segélyezni, esetleg eltartani törvény szetrint kötelezve van, ha tehát a 18 éves gyermek, ki az aknában dolgozott, bekövetkezett robbanás folytán életét vesztette, a bányatulajdonos a kártérítés kötelezettsége alól nem menekül akkor sem, ha az apa esetleg munkaképes, minthogy fiának elvesztése által a család attól a vagyoni szaporulattól esett el. melyet annak életében keresménye által elért volna. C. 1904. febr 4. 2699. Gr. X. 25. Ha a sógor sógorának, aki atyjával meghasonlásban élt s ettől pénzt nem kapott, a tanulmányaival járó rendes költségek fedezésére pénzt küldött, minthogy ő erre nem volt kötelezve s a küldött pénz visszatérítéséről kifejezetten nem mondott le, ezen összeg visszafizetését jogosan igényelheti. C. 1904. febr. 10. 2291/903. Gr. X. 26. A mostoha szülő a munkaadó ellen a fiút ért balesetből kifolyólag kártérítést csak az esetben igényelhet, ha a fiu a mostoha szülő tartására szerződés vagy más jogügylet alapján lett volna kötelezve. C. 904. decz. 22. 78/904. Gr. X. 29. A neveltetési költség természeténél és czéljánál fogva a gyermek törvényes örökrészébe beszámítás tárgyául nem szolgálhat. Curia 1904. szept. 13. 6414/903. Gr. X. 30. A fennálló jogszabályok szerint a feleséget és gyermeket első sorban az önálló keresettel bíró férj. s illetve az apa tartozik eltartani: