Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 111—115. §§. 87 mel az idézett törvény 113. §-ának rendelkezésére is, tekintetbe nem jöhet. C. 1902. nov. 12. 5148. Gl. VII. 548. Ha az árverés törvényes zálogjog jelleg-évei biró követelés érvényesítésére irányittatik, ugy magáinak az árverel'tetőnek részéről való elsőbbségi bejelentés megtételének vagy elmulasztásánaik oly joghatály, melytől maga a törvényes zálogjog fennállása, vagy megszűnte függne, nem tulajdonitható. Curia 1893. decz. 22. 11.794. Gl. VII. 549. Az elsőbbségi igények, melyek a befolyt vételárra árverés után és pedig nem a végrehajtási kiküldöttnél, hanem magánál az eljárt bíróságnál jeleintetnek be, hivatalból visszautasitandók. B. 1886. jan. 20. 202. Gl. VII. 550. Az 1881: LX. t.-cz. 111. és 112. _§§-ai szerint minden elsőbbségi igény bejelentendő és a törvény a tekintetben mi különbséget sem tesz, akár végrehajtási foglalás, akár törvényes zálogjog, akárr kézi zálogbaadás jogczimére van az alapítva. C. 1891. szept. 23. 6282. Gl. VII. 552. Az árverés befejezése után bejelentett elsőbbségi követelés a vételár felosztásánál figyelembe nem jöhet. C. 1897. szept. 28. 4258 sz. Gl. VII. 553. Az 1881: LX. t.-cz. 114. §. retadelkezéséből nyilvánvaló, hogy a sorrendi tárgyalásra nem az szolgál okul, hogy több végrehajtató van, hanem az, hogy ezek egyértelmű megállapodásra nem jutottak. Miután pedig az egyértelmű megállapodás az elsőbbségi jog felismerése és megállapításától függ, ez pedig oly körülmények között, midőn a foglalási eljárás sorrendje az irányadó, a köteles gondosság figyelmen kivül hagyásával tehető csak kérdésessé és így a tárgyalásira az elsőbbségi igényt emelő feleknek rosszhiszemű eljárása szolgáltatott okot: ugyanők a költségben helyesen marasztaltattak. B. 1895. nov. 28. 8282. Gl. VII. 554. A bérbeadó elsőbbségi igénye bejeleimtésének minden körülménytől független záros határideje az árverés megkezdésének időpontjával összeesik; az árverés befejezése után előterjesztett bejelentés, mint elkésett, a vételár felosztásánál figyelembe nem jöhet. C. 1904. ápr. 15. 1606/904. P. Gr. X. 987. 112. §. A 112. §-ban körülirt elsőbbségi összeg bejelentésének határideje is az árverés megkezdésének időpontjával esik össze. C. 1897. szept. 28. 4258. Gr. III. 378. A sorrendi tárgyaláson kifogásolt, azonban az árverés előtt szabályszerűen bejelentett házbérkövetelés feltételesen' sorozandó, habár a megidézett házbérkövetelő a sorrendi tárgyaláson meg nem jelent. B. 1899. márcz. 9 P. 7832/98 Gr. III. 379. 114. §. A már kitűzött és nem a végrehajtást szenvedő kérelmére, hanem minden elfogadható indok nélkül meg nem tartott árverések ujabbi kitűzése által előidézett, teljesen eredmény és czél nélküli költségekkel a végrehajtást szenvedő jogosan nem terhelhető, hanem azokat a czél és eredmény nélkül indokolatlanul előidézett végrehajtató viseli. 0. 1899. okt. 6. 1071. Gr. III. 380. A kiküldött végrehajtónak az 1871. évi LI. t.-cz. 17. §-a alapján vitatott érdekeltsége az általa foganatosított árverési cselekmény megsemmisítésére alapul nem szolgálhat, Szegedi T. 5. hat. I. k. 280. 1. Gr. III. 381. 115. §. I. A kereskedelmi törvény 279. és 305. §-iai alapján foganatosított eljárásnál a A'égrehajtási törvénynek 113., 119. §-ai a 115. §. ki-