Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
Végrehajtási eljárás 102—108. §§. 85 hatja. Bpesti T. 1901. április 2. 593/901. Gr. III. 373. Midőn a végrehajtást szenvedő a végrehajtást fogana'tositó biróság területén lefoglalt tárgyakat más biróság területére szállítja és igy a kitűzött árverést meghiusítja: ez által a végrehajtást foganatosító biróság ninos felmentve attól, hogy a törvényes lépéseket maga tegye meg és az elszállított tárgyak előállítása s elárverezése iráint megfelelő módon intézkedvén, saját végzésének ö maga szerezzen foganatot, vagy esetleg a bűnvádi eljárás megindítását eszközölje. C. 1887. okt. 6. 7358. Gl. VII. 535., 536. A végrehajtási törvény 102. §-a szerint az árverési hirdetmény kibocsátása a kiküldött hatásköréhez tartozik ugyan, de e szakaszban nem foglaltatik rendelkezés az iránt, hogy a kibocsátott árverési hirdetménynek hirlapi közzététele is a kiküldött kötelessége volna. D. 1892. jun. 24. 6439. Gl. VII. 537. Ko. 1897. febr. 17. 320 Gl. VII. 538. Hivatalból foganatosított végrehajtás esetén árverés kitűzése és megtartása. N. 1902. febr. 14. 210. Gl. VII. 539. Az 1883 :LX. t.-cz. 105. §-a rendelkezésének megfelelően, minthogy a kiküldött az árverést végrehajtató jelentkezése folytán tűzte ki s ez utóbbi be nem jelentette, hogy az árverés foganatosítását nem kívánja, a bírósági végrehajtó a helyszínén megjelenni köteles lett volna; ezt indokolatlanul elmulasztv.áfflij az árverési határnapra a helyszínén metrielent vécrehajtatónak felmerült költségeit, •— minthotrv azzal a végrehajtást szenvedő jogszerűen nem terhelhető — a kiküldött viselni tartozik. K. 1897. máj. 31 1702. Gl. VII. 540. A miatt, hogy az árverési határnap kitűzésénél vagv annak közzétételénél az 1881: LX. t.-cz. 103. §. meg nem tartatott, az árverés csak | az érdekelt felek valamelyike által előterjesztés folytán semmisíthető meg s rendelhető el ujabb árverési eljárás; jelen esetben azanban a kiküldött eljárása előterjesztése meg nem támadható. B. 1888. febr. 14. 39.530/87. Azonos: Bpesti T. 1884. decz. 9. 48.862. Gl. VII. 541. 104. §. Az árverés elrendelése a keresk. eljárás 10. §-a értelmében nem a kir. törvényszék, hanem azon járásbíróság hatásköréhez tartozik, melynek területén az árverés tárgyául szolgáló áruk léteznek. B. 1902. márcz. 12. 653/902. Gr. III. 374. 105. §. Ha az árverés a felülfoglaltató érdekében is kihirdettetett s csak az alapfoglaltató jelentette be, hogy az árverés foganatosítását nem kívánja, ugy a kiküldött tartozott volna a kitűzött időben a helyszínén az árverés megtartása végett megjelenni, s ha ezt elmulasztja, a felülfoglaltatóknak ez által okozott kiadásokat megtéríteni tartozik. 0. 1905. márcz. 24. 2231. sz. Azonos: 2725/905. Gl. XII. 1625. A lefoglalt ingók csak annyiban és oly részben szolgálhatnak kielégítési alapul, amennyiben és amilyen részben azok a végrehajtást szenvedőnek örökségi jutalékába esnek és amennyiben az özvegyi jog sérelme nélkül elidegenithetők. 0. 1905. márcz. 17. 602/904. Gl. XII. 1626. Az a végrehajtató fél, kinek törvényes zálogjoga van, elsőbbségi igényét az 1881: LX. t.-cz. 111. §-a értelmében bejelenteni nem tartozik. C. 1905. nov. 3. 6050/904. Gl. XII. 1627. 108. §. Az 1881: LX. t.-cz. 110. §-a értelmében az árverésen eladott ing-óságok azonwal a vevő tulajdonába ™mnek üt ós n vevőnek ekként szerzett tulajdonjogára még