Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 08—00. §§_. 83 járásban kihallgatható. C. 1905. X. 3. I. G. 143. Gl. XII. 1607. Aki közvetlenül a végrehajtás előtt, eladta az időközben lefoglalt ingó­kat az igényperre, kereshetőségi joga elismertetett, mert a tovább­eladásból folyó felelősségénél és szavatosságánál fogva jogi érdeke, hogy az ingók a zár alól feloldas­sanak. Curia 1905. május 23. G. 807/904. Gl. XII. 1608. Egy örököstárs is jogositva van nem­csak a maga jutalékára, hanem a lefoglalt egész közös osztatlan do­logra nézve a végrehajtás alól fel­mentést igénykereset utján köve­telni. C. 1905. márcz. 22. I. G. 630/904. Azonos G. 746/904. Gl. XII. 1609. 98. §. A perköltség megszüntetése jóhi­szemű foglalás esetén nemcsak az elsőbirói, de a felebbviteli költsé­gekre is alkalmazást nyer. Curia 1900. szept. 19. I. G. 354. sz. Gr. III. 369. Az 1881 :LX. t.-cz. 98. §-a ez eset­ben, a midőn nem a végrehajtást szenvedő birlalatában lévő ingók foglaltattak le, az alperesek ja­vára alkalmazásba nem jöhet. Po­zsonyi tábla 1898. okt. 31-én. G. 59/98. sz. Gr. III. 370. A rosszhiszemű foglalás következté­ben szenvedett károk megtérítését a jogaiban sértett fél követelheti attól, akinek ténykedése folytán a kár bekövetkezett, tehát nemcsak a végrehajtótól, hanem esetleg an­nak jogi képviselőjétől is. Curia 1902. október 21. 7168/901. sz. Gr. III. 371. Igazolás igényperben. C. 1897. febr. 1. G. 95/96. sz. Gl. VII. 534. A vevő az eladótól még tényleg át nem vett árura vezetett végrehaj­tás esetében a vétel tárgyát ké­pező árunak a végrehajtás alól fel­oldása iránt igénykeresettel nem élhet. Curia 1905. június 17. G. 55. sz. Gl. XII. 1610. Az igényper oly igényre is alapit­ható, mely a foglalás következtében keletkezik. C. 1905. II. 23. I. G. 565/904. Gl. XII. 1611. Igényperben a foglaltató alperes, aki az ingatlan tartozékát mint ingóságot foglaltatta le, az 1881: LX. t.-cz. 98. §-a értelmében per­költségben marasztalandó. Curia 1905. október 4. I. G. 144. sz. Gl. XIII. 1079. 99. §. Ha a másodbiróság az első biróság Ítéletét helybenhagyta, a további jogorvoslat ki van zárva még ak­kor is, ha az csupán a másodbirói Ítéletnek a pénzbírságot megálla­pító része ellen adatott is csak be. C. 1897. április 27. I. G. 90/97. sz. Gr. III. 372. Idegen vagyont zár alá venni más­nak a tartozásáért az anyagi jog­szabály szerint nem lehet; azzal szemben pedig, hogy az illető taka­rékpénztári betét az igényperrel fellépő felperes tulajdonának meg­állapittatott, az a kérdés, hogy a foglaltató takarékpénztár a be­tétre szerzett-e olyan jogot, mely őt feljogosítaná arra, hogy abból a végrehajtást szenvedő tartozá­sára nézve kielégítést szerezhessen, az igényper keretébe nem tartozik. Curia 1905. márcz. 1. G. 573/904. sz. Gl. XII. 1612. Az igényper keretében az a kérdés, hogy a végrehajtató követelése a végrehajtást szenvedőn kívül az igénylőt is terheli-e, meg nem oldható. C. III. 16. I. G. 611/904. Gl. XII. 1620. Ha a végrehajtást szenvedettet te­lekkönyvön kivül illető haszonél­vezeti jog lefoglalása után az in­gatlan eladatott, a jóhiszemű ve­vőt, aki a haszonélvezetről nem tudott; megilleti az igénykereseti iog a végből, hogy a vétel idejé­től kezdve a haszonvétel értéke a végrehajtó követelésére ne fordít­tassák. Curia 1905. márczius 8. G. 591/904. sz. Gl. XII. 1621. Az örökös ellen vezetett végrehajtás­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom