Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

82 Végrehajtási \ A Curia 1901. jan. 31. I. G. 580/900. I sz. a. viszautasitotta alperes felül­vizsgálati kérelmet, amikor a fe­lebbezési bíróság az első birőság Ítéletét az ez ellen felebbezö al­peres javára változtatta meg. ki­mondván, hogy igényperekben a másodbiróság Ítélete ellen csakis az a fél élhet további jogorvoslattal, kinek hátrányára a másodbiróság az első biróság ítéletét megváltoz­tatja. V. ö. a Sommás Eljárás 139. §-ánál közölt joggyakorlatot a tekintet­ben, hogy igényperben alperesként szereplő több végrehajtató irányá­ban a peres kérdés nem egységes. Gl. VII. 527. A végrehajtási eljárás folyamán in­ditott tulajdoni igénykeresetek jog­hatályáról a végrehajtási törvény rendelkezik, amelynek 96. §-a egyenesen azt rendeli, hogv az igény bebizonyítása esetében az igényelt vagyon a foglalás alól felmentetik, ha pedig a halasztó hatálylyal nem biró igényper fo­lyama alatt, az igényelt vagyon el­árvereztetett, de a vételár még fel nem osztatott, a megállapított igénynek csak a vételárra van ha­tálya, ellenben az igénylő és vég­rehajtást szenvedő között való jog­viszonyra az igénvperben hozott ítélet hatálylyal nem bír. Külön­ben jogszerűen megindított igény­pernek az esetben, ha az igényelt vagyon időközben végrehajtásilag a végrehajtató követelése törlesz­tésére tényleg felhasználtatott, tárgya és czélja jogszerűen nincs és nem is lehet. 0. 1898. ápr. 15. I. G. 39. Gl. VII. 528. Az ítélt dolog kifogása akkor érvé­nyesíthető, ha ugyanazon felek kö­zött ugyanazon jogviszony tétetik per tárgyává, amely egy előző per­beli ítélettel már eldöntetett. C. 1899. márcz. 24. I. G. 651/98. Gl. VII. 529. Abból a körülményből, hogy a kere­seti ingóságok már ismételve fel­oldattak a birói zár alól, res judi­eljárás 97. §. cata sem származik, minthogy csu­pán ugyanazon felek közötti jog­ügyletnek birói érvényesítése az, ami itélt dolgot képez, már pedig azt felperes maga sem állítja, hogy felperes ellenében mentettek volna fel a kereseti ingóságok a birói zár alól. B. 1898. nov. 25. I G. 243. sz. Gl. VII. 530. Az 1881: LX. t.-cz. 96. §-ának 3. be­kezdésében az igényperekre nézve ki van mondva, hogy az igénylő és a végrehajtást szenvedő közt való jogviszonyra az igényperben ho­zott ítélet hatálya nem terjedt ki, amiből következik, hogy ilv perek- _ ben csakis a végrehaj tatéval szem­ben biráltatik el a tulajdonjog kérdése. C. 1896. okt. 30. I. G. 307. A Curia 1896. jun. !.2. I. G. 142. sz. határozata szerint jóllehet, hogy • a végrehajtási törvény 96. §. ren­delkezése szerint az igényperben hozott ítélet az igénylő és a végre­hajtást szenvedő között való jogvi­szonyra hatálylyal nem bir, ebből azonban még nem következik, hogy a tulajdonjognak megállapítása az igénypernek keretébe nem tartoz­nék, sőt amennyiben az igénv az igényelt tárgyakhoz való tulajdon­jogra van alapítva, magának az igény jogosságának elbírálása fel­tételezi az igénylő tulajdonjogának a foglaltató hitelezőkkel szemben való elbírálását. Gl. VII. 531. Birói zár hatálya helyettesíthető in­gók kicserélése esetén. Dologösz­szeség-e a tehén-állomány? Curia 1901. okt. 1. 5907. sz. Gl. VII. 533. A végrehajtási eljárás folyamán in­dított igényperben a peres tárgy értékének megállapításában az al­peresként perben álló hitelező kö­vetelésének összege, a foglalásig lejárt kamat, a per- és végrehaj­tási költséget is hozzászámítva, az irányadó, ha pedig a zálog értéke kisebb, ez a kisebb érték. C. 1905. decz. 22. I. G. 729/905. sz. Gl. XII. 1606. Igényperben uj tanú a felebbezési el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom