Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási kikerülése végett átadott. Sz. 1899. decz. 20. G. 201. sz. Gl. VII. 516. Az igénykereset kiterjesztése ui fog­laltató ellen. 1896. aug. 8. III. E. 143. Gl. VII. 517. Az igénykereset kiterjesztése a fe­lebbezési eljárásban. A felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy tárgya­lás és Ítélettel való eldöntés alá vette a felperes részéről a felebbe­zési eljárásban oly személy ellen intézett kereseti kérelmet, amely személy sem felperes részéről az elsőbiróság előtti eljárásban alpe­resként perbe nem vonatott, sem az elsőbiróság Ítéletében alperes gyanánt nem szerepel. C. 1896. jan. 21. I. G. 119/95. Gl. VII. 518. Igényperek egyesítése. C. 1896. nov. 5. I. G. 256. sz. Gl. VII. 519. Utólagos határidő az igénykereset beadására. K. 1901. máj. 11. 1591. sz. Gl. VII. 520. Tanuk kihallgatása igényperben. B. 1900. jun. 22. I. G. 118. Gl. VII. 521. Igényperben az eljáró bíróság terüle­tén kivül lakó és az igénylő felpe­res által elő nem állított tanuk is kihallgathatok, ha ebbe a tárgya­láskor mindkét fél beleegyezett. C. 1887. ápr. 5. 2104. Gl. VII. 5^2. A felebbezési bíróság az alperes által felhívott tanuk kihallgatását az okon tagadta meg, hogy alperes a tárgyalás elhalasztását és a per elhúzását czélozza. Minthogy azonban a felebbezési bíróság csak egy tárgyalást tartott és alperes azon terjesztette elő kérelmét, a per elhúzásáról szó nem lehet. C. 1902. febr. 12. I. G. 564/901. Gl. VII. 523. Az 1881 :LX. t.-c. 85. §-ának a ta­nuk előállítására vonatkozó ren­delkezését a S. E. ebbeli kifejezett intézkedése nélkül, a félnek eskü alatti kihallgatása körüli eljárásra alkalmazni nem lehet. C. 1897. szept. 17. I. G. 200. Gl. VII. 524. A végreh. szenv. ha perbe avatko­zik, mint ügyfél, egyébként csak mint tanú hallgatható ki. Curia Tatics-Sándor: Döntvények IV. eljárás 9/. §. 81 I 1896. febr. 27. I. G. 161. Gl. VII. 525. Az 1881 :LX. t.-cz. 98. §-ának az a rendelkezése, hogy abban az eset­ben, ha a foglaláskor azt lehetett a végrehajtatónak jóhiszemüleg vé­lelmezni, hogy a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedő tulaj­donai: a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, ha az igény megállapittatnék is, — nem vo­natkozik csupán az elsőbiróság! el­járásban felmerült perköltségekre, hanem kiterjed az összes perkölt­ségekre, tehát a felebbezési költ­ségekre is. C. 1900. szept. 19. I. G. 354. Azonos: Curia 1897. jun. 25. I. G. 196. és 1898. márcz. 18. I. G. 58. sz. h. A Curia 1899. márcz. 4. I. G. 569/98. sz. határozata szerint a végrehajt, törv. 98. §-ának a költség iránti rendelkezése csak az alperesként perben álló végrehajtató javára szolgálhat, nem pedig az igénylő felperes javára is. — Azonos: Ma­rosvásárhelyi T. 1895. decz. 24. G. 48. sz. h. A Kassai T. 1899. decz. 7. G. 94. sz. a. a végrehajtatót a költségekben marasztalta, mert a férjével együttlakó végrehajtást szenvedett nő ellen foganatosított végrehaj­tás alkalmazásával csakis olv tár­gyak lettek lefoglalva, melyek az 1881 :LX. 49. §. tiltó rendelkezé­sénél fogva lefoglalhatok nem vol­tak és oly tény, mely az alperesek jóhiszemű eljárásának a megálla­pítására alkalmas lett volna, nem nyert megállapítást. Gl. VII. 526. Ha az igényperben a felebbezési bíró­ság az elsőbiróság Ítéletét hely­benhagyta, az alkalmazandó 1881: LX. t.-cz. 94. §. értelmében a má­sodbiróság Ítélete ellen a további jogorvoslat, tehát a felülvizsgá­lat ki van zárva. C. 1897. szept. 14. I. G. 302. Azonos: Curia 1895. aug. 27. I G. 99. és 1895. okt. 30. II. G. 83. sz. h. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom