Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

466 A m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlata arra, hogy a választás vezetésére kirendelt helyettes tűzze ki a választás napját, amelyet a törvény 45. §-a értelmében — az e részben való helyettesités megengedése nélkül — a főszolgabíró tartozik kitűzni. A nem az arra hivatott hatóság által kitűzött választás megsemmisítendő. 2864. K. sz. Gr. X. 469.Ha a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékéből való törlését az illető maga kéri, az tőle épp ugy meg nem tagadható, mint a választott tag nem akadályozható meg abban, hogy lemondjon. 3380. K. sz. 1904 október 20. Gr. X. 470. Az országos betegápolási pótadó a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál figyelembe nem vehető. Az adóhivatal által beszolgáltatott hiányos adatok az érdekelt fél felebbezése folytán akkor is helyesbíthetők, ha a fél a virilisek névjegyzékének kiigazítására kiküldött küldöttség eljárásának tartama alatt fel nem szólalt. 2509/1904. K. sz. Gr. X. 470. Állásától fegyelmi uton felfüggesztett községi alkalmazottnak visszatartott fizetésének kiszolgáltatására csupán akkor levén igénye, ha a fegyelmi vétség alól teljesen fölmentetett és hivatalába visszahelyeztetett, ennek az elvnek érvényre juttatása végett olyan esetben, amidőn folyamatba volt fegyelmi ügy érdemi határozattal be nem fejeztetett, hanem annak következtében, hogy az illető alkalmazott az időközben megtartott általános tisztújítás alkalmával újból nem választatott meg, — a fegyelmi eljárás abbahagyatott: a közigazgatási bíróság feladata, hogy a fegyelmi ügyet annyiban vizsgálat tárgyává tegye, hogy a fegyelmi eljárás eredménye teljes felmentésére vezetett volna-e? 4540/1903. K. sz. Gr. X. 471. Ha a község a jegyzői földek után járó állami adók fizetését magára nem vállalta, — ugy ezek az adók mint tényleges birtokost a haszonélvező jegyzőt terhelik. 4382/1903. K. sz. Gr. X. 471. A községgel történt ellenkező megállapodás hiányában a jegyzői földek után kivetett vízszabályozási járulékok a haszonélvező jegyzőt mint ténvleges birtokost terhelik. 2869/1903. K. sz. Gr. X. 471. Az 1899: XXV. t.-cz. 3. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy községi alkalmazott részére italmőrési engedély nem adható, az következik, hogy amennyiben a községi alkalmazott állásáról le nem mond, ezt az állását csak ugy viselheti, ha a nyert italmérési engedélyt visszaadja. 2847/1903. K. sz. Gr. X. 472. Bizalmi férfiak csupán azoknál a községi választásoknál jelölendők ki, amelyeket a községi választóközönség eszközöl, ellenben ha a képviselőtestület választ, bizalmi férfiak kirendelése nem szükséges. 2529/1903. K. sz. Gr. X. 472. Kis- és nagyközségekben a segédés kezelőszemélyzet tagjai élethossziglan választatnak. 3993/903. X. sz. Gr. X. 472. Községi elölj ár óválasztásnál a választási elnök által kirendelt szavazatszedök egyúttal bizalmi férfiak gyanánt el nem fogadhatók. 2529/1903. K. sz. Gr. X. 473. Az 1896: XXVI. t.-cz. 28. §-a alapján közigazgatási bírósági panasz tárgyává tehető az a kérdés, hogy valamely községi állás ujabb választás utján való betöltésének helye van-e? és kétségtelen, hogy az e tárgyban való panaszjog már érvényesíthető a törvényhatósági bizottságnak ama határozata ellen, amelylyel a község képviselőtestületének a választás elrendelése iránt hozott határozata ellen emelt felebbezés felett döntött. 3993/1903. K. sz. Gr. X. 473. A sógorsági viszony csak az egyik házastárs és a másik házastársnak rokonai között tekinthető fenn-