Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatás: d birósag joggyakorlata 467 állónak, miért is az a tény, hogy a községi biró és a községi pénztárnok nejei nővérek, az 188G: XXII. t.-cz. 74. §-a c) pontjában összeférhetetlenségi viszonyt meg nem állapítja. 2357/1903. K. sz. Gr. X. 473. Rendezett tanácsú városi és községi árvaszék ülnökének nem kell jogtudományi államvizsgával birni, hanem az egyszerű jogvégzettség is elegendő. 4434/1903. K. sz. Gr. X. 474. ISÍem létezik oly törvény, vagy jogszabály, mely a városi ügyész és a városi' árvaszéki ülnök között fennálló közeli rokonságot a megválaszthatás, vagy az együttes hivatalos ténykedés tiltó akadályul jelölné meg. 420/1903. K. sz. Gr. X. 474. A községi kéményseprő és az éjjeli őrök fizetésének költségei a belrendőrségi és közbiztonsági költségek körébe tartoznak. 3254/1904. K. sz. Gr. X. 474. Községi 'pótadó és iparkamarai illeték visszatérítése esetében kamattérítésnek csupán akkor volna helye, ha kamat fizetését törvény vagy törvényerejű szabály kifejezetten rendelné. 4652/1903. K. sz. Gr. X. 475. Igaz ugyan, hogy a székesfővárosi átiratási és engedelmi dij a kincstári illeték pótlékának természetével bír és ezért rendszerint csak akkor és annyiban követelhető, ahol és amennyiben kincstári illeték kiszabásának helye van; ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy — ha tévesen a kincstári illeték nem azon összeg után szabatott ki, amely után törvényszerűen járna — a fővárosi átiratási és engedelmi dij kivetésének alapjául az az összeg vétessék, amelynek alapján a kincstári illeték kiszabandó volt volna. 3391/1903. K. sz. Gr. X. 475. Az a körülmény egymagában, hogy a kincstári átiratási illeték jogerőre még nem emelkedett, nem képezheti indokát a járulékos természetű városi átiratási dij törlésének. 2997/1902. K. sz. Gr. X. 475. A kivetési alap hiányára fektetett felszólamlás a kincstári illetéknél ós következésképpen a kincstári illetékkel szemben járulékos természetű városi átiratási dijnál is az elévülési időn belül bármikor és ismételten is érvényesithető. 4125/1903. K. sz. Gr. X. 476. Ideiglenes házadómentességnek a községi adó alóli mentesség rendszerint nem következménye, ellenben az ideiglenes földadómentesség esetében községi adó kivetésének helye nincsen. 851/1904. K. sz. Gr. X. 476. Rendezett tanácsú városok jegyzői községi pótadómentességre igényt nem tarthatnak. 1334/1903. K. sz. r Gr. X. 476. Állandó , házadómentességben részesülő házak után községi adó ki nem vethető. 582/1904. K. sz. Gr. X. 477. Amennyiben a község kiadásai a község törzsvagyonának jövedelmeiből nem fedezhetők, a belrendőrségi és a közbiztonságra vonatkozó kiadások, az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-a^ értelmében, az e szakasz negyedik bekezdésében meghatározott állami egyenes adók alapján kivetett községi adóval fedezendők lévén, ezek a kiadások az idézett törvény rendelkezésétől eltérő módon, pl. a házbirtokosokra és bérlőkre kivetett külön hozzájárulás utján nem fedezhetők. 2269/1904. K. sz. Gr. X. 477. A községek általános közigazgatási kiadásainak fedezésénél az önálló puszták birtokosaira is csupán a kiadások ama részének fedezésére vethető ki pótadó, amely a községek törzsvagyonának jövedelméből már nem fedezhető. 4134/1904. K. sz. Gr. X. 478. A községi jegyzőket megillető községi pótadómentesség a rendszeresített állásban levő községi segédjegyzőkre is kiterjed. 3638/1904. K. sz. Gr. X. 478. Magyar honos bármily ideig lakhatik valamely községben a nélkül, 30*