Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlata helyt. 1896. K. sz. 1898 február 3. Gr, V. 372. A kincstári átruházási illeték mellett a törvényhatósági joggal felruházott városok által igénybe vett ingatlanátiratási dij a kincstári illeték pótlékának természetével bír, és ezért csak ott és anynyiban szedhető, ahol és amenynyiben a kincstári illeték is kivettetett; a cs. és kir. katonai kincstár czimezés Magyarországon a magyar királyi államkincstár czimezéssel veendő azonosnak. 1504. K. sz. 1902 november 11. Gr. V. 372. Gl. X. 337. A kivetési alap hiányára fektetett felszólamlás a kincstári illetéknél és következésképpen a kincstári illetékkel szemben járulékos természetű városi átiratási dijnál is az elévülési időn belül bármikor és ismételten is érvényesíthető. 4125. K. sz. 1904. január 5. Gr. V. 373. Gl. X. 340. a) Az 1893: XIV. törvényczikkben az állami házadó után kivettetni szokott községi adó alól biztositott , mentesség a Budapest székesfővárosban szedett „házbérkrajczárok"-ra nem vonatkozik. b) A székesfővárosi „házbérkraj- , czárok" a bérlők által fizetett nyers házbérjövedelem után a bérlők terhére, de a háztulajdonos adószámláján és az ő szavatossága mellett vettetnek ki, s azok nem a háztulajdonosok, hanem a bérlők terhét képezik. A háztulajdonos azonban tartozik ezt az illetéket lakóitól beszedni és beszolgáltatni. 1800. K. sz. 1900 okt, 24. Gr. V. 373. Gl. X. 334. Ha az a ház, mely után városi járdaköltség követeltetik, birói árverésen eladatott, de a vételárból annak elégtelensége folytán a járdaköltség kielégítést nem nyert: az árverési vevőtől az emiitett városi követelés jogszerüleg akkor sem követelhető, midőn a vonatkozó városi szabályrendelet ezeket a költségeket dologi tehernek minősiti, amely magát az ingatlant terheli és a mindenkori tulajdonos ellen érvényesíthető. 984. K. sz. 1901 május 7. Gr. V. 374. Járdakövezési költségből eredő városi követelések dologi terhet képeznek, de ha birói árverés esetében vételár ellen az ilyen követelés nem érvényesíttetik, ugy az az ingatlant többé nem terheli. 604. K. sz. 1897 augusztus 4. Gr. V. 374. Gl. X. 336. Az aszfaltjárdánál ültetett szegélyfák körüli alkalmazott vasrács, és az úgynevezett folyókáknak az aszfaltjárda létesítésével szükségessé váló helyreállításával felmerülő költség, a járda létesítésénél kapcsolatos lévén, annak terhére esik, aki a járda létesítésének költségeit is viseli. 4663/1903. K. sz. Gr. V. 374. A tűzoltói dijak és vízvezetési illetékek nem tekinthetők oly községi pótadóknak, melyeknek alapját az államadók képezik, miért is eme dijak- és illetékekre az 1886: XXII. t.-cz. 138. §-ában felsorolt alkalmazottaknak biztositott mentesség ki nem terjed. 1635. K. sz. 1901 nov. 2. Gr. V. 374. A községi elöfogatozás bérbeadásából eredő költség közigazgatási költség természetével bírván, pótadó utján fedezendő, melynek alapja csakis az állami adó lehet. 484. K. sz. 1897. szeptember 7. Gr. V. 375. Gl. X. 322. A községi előfogatozásnak kizárólag természetben vagy éppen csak az igavonó állatok, illetve a fogatok tulajdonosai által való lerovását törvényes intézkedés elő nem irván, azt a község bérbeadás utján is teljesítheti, s a felmerülő kiadás, amennyiben a községi törzsvagyon jövedelméből nem fedezhető, községi adó utján és pedig mint a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költség az összes egyenes állami adók után kivetendő községi adó utján fedezendő. 559. K. sz. 1901 május 7. Gr. V. 375. Gl. X. 318.