Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatás Jogosan és helyesen kivetett községi pótadóknak és egyéb kötelességeknek, a terhelt elszegényedése folytán való törlése vagy elengedése kérdésében a közigazgatási biróság nem bir hatáskörrel. 260. K. sz. 1894. Gr. V. 375. Valamely birtok tulajdonosa és a volt úrbéres község közt, a községi pótlék megváltása iránt, annak idején létrejött olynemü egyezség, mely szerint az illető birtokos a volt úrbéres község szükségleteinek fedezésére bizonyos ingatlant tulajdonjogilag a községnek átengedett, az 1871: XVIII. t.-cz. alapján szervezett politikai községet nem kötelezi s ily egyezség az 1886: XXII. t.-cz. 137. §-a szempontjából sem bir joghatálylyal. 484. K. sz. 1897. szeptember 7. Gr. V. 375. Gl. X. 322. A községi pótadó mindig azon községben s ama község javára fizetendő, melynek határában a birtok fekszik, vagy melyhez az önálló puszta közigazgatásilag csatolva van s ezen törvényes rendelkezésen mit sem változtat azon körülmény, hogy az illető birtok, illetve puszta állami adója más községben van elöirva. 562. K. sz. 1897 szeptember 28. Gr. V. 376. Gl. X. 322. a) Ha a községi és törvényhatósági pótadó, valamint az útadó alapját képező állami adó bármely czimén törültetik vagy helyesbittetik, az azokon alapuló községi és törvényhatósági pótadó, valamint az útadó is megfelelőleg helyesbítendő, illetve törlendő. b) Pótadók visszafizetésére való igény elévülése csak a pótadók alapját képező állami adók törlésének időpontjától kezdve számitandó. 386. K. sz. 1899 május 23. Gr. V. 376. Gl. X. 341. Valamely községi birtokos és a község közt létrejött olyan egyezség, hogy az illető birtokos ingatlanai a községi pótadótól örök időkre mentesitve , legyenek: joghatálybirósag joggyakorlata 403 lyal nem bir. 1829. K. sz. 1899 július 4. Gr. V. 376. Olynemü egyezség, melynek értelmében községi birtokosok és jogutódaik a községi terhektől örök időkre felmentetnek: joghatálylyal nem bir. 913. K. sz. 1900 szeptember 21. Gr. V. 377. Nyilvános számadásra kötelezett vállalat az alkalmazottaira a IV. osztályú kereseti adó alapján kivetett községi adót és törvényhatósági városokban ezzel egy tekintet alá eső városi útadót épp ugy köteles, ellene intézendő végrehajtás terhe alatt a városi pénztárba beszolgáltatni, mint a IV. osztályú kereseti adót és a hadmentességi dijat az állampénztárba. 1633. K. sz. 1899 márcz. 23. Gr. V. 377. Midőn az egyes és a község közt a községi pótadó törlése iránt jogvita merül fel, a vitás ügyben nem a törvényhatósági bizottság, hanem a közigazgatási bizottság illetékes határozni. 1275. K. sz. 1899 május 17. Gr. V. 377. Az állami adó leirása esetén az utána kivetett községi pótadó minden esetben, tehát akkor is leirandó, ha az állami adó elemi kár czimén engedtetett el. 2078. K. sz. 1898 nov. 29. Gr. V. 378. a) Ha az állami adó, melynek arányában a községi adó kivettetik, helyesbittetik vagy egészben leiratik, a községi adó is helyesbítendő avagy leirandó, illetőleg visszatéritendő. b) A tényleg és az állami adó törlésének bejelentéséig jogszerűen ki' vetett és elöirva volt községi adó visszafizetésénél azonban kamatfizetés általi kártalanítás nem követelhető, valamint az annak idején esetleg felmerült behajtási költségek megtérítése sem. 670. K. sz. 1898 április 20. Gr. V. 378. Gl. X. 321. Községi pótadó utá» késedelmi kamat nem követelhető, minélfogva visszatérített községi pótadó után kamatmegtéritésnek helye nin-