Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási birósüg joggyakorlata 461 tári illeték pótlékának természetével bir és ezért rendszerint csak akkor és annyiban követelhető, a hol és a mennyiben kincstári illeték kiszabásának helye van; ez. azonban nem lehet akadálya annak, hogy ha tévesen a kincstári illeték nem azon összeg után szabatott ki, amely után törvényszerűen járna, a fővárosi átiratási és engedelmi dij kivetésének alapjául az az ögszeg vétessék, amelynek alapján a kincstári illeték kiszabandó lett volna. 3391. K. sz. 1903 deczember 1. Gr. V. 370. Gl. X. 338. Budapest székesfővárosi ingatlanok átíratása után szedett városi átiratási és engedelmi dij az ingatlant terhelő dologi tartozást' képezvén, ezen tartozás dologi kezesség czimén, a dologi tartozással terheltnek magánvagyonára, esetleg ingóságaira ki nem terjeszthető. 832. K. sz. 1897 aug. 31. Gr. V. 370. Gl. X. 339. A Budapest székesfővárosi ingatlan átiratási és engedelmi dij a megfelelő kincstári illeték pótlékának természetével bir. 1427. K. sz. 1897 deczember 15. Gr. V. 370. Gl. X. 338. A kincstári átruházási illeték pótlékának természetével biró Budapest székesfővárosi átiratási dijat a fizetésre való személyes kötelezettség fenma'radása mellett első sorban attól kell követelni, aki az átiratás tárgyát képező ingatlannak a tényleges birtokosa. 601. K. sz. 1900 április 24. G. V. 371. Gl. X. 339. a) Befizetett, de még esedékessé nem vált Budapest székesfővárosi átiratási dij visszautalványozása jogosan követelhető, ha csak a befizetés önkéntes nem volt. b) Ha az átiratási dij fizetési meghagyás kézbesítése utján végrehajtás terhe alatt követeltetett, a befizetés önkéntesnek nem minősíthető. c) Az esedékesség előtt nem önként befizetett átiratási dij után beszedett kamatok jogosan visszakövetelhetek. d) Visszafizetett tartozatlan átiratási dij után kamatmegtéritésnek nincs helye. 531. K. sz. 1900 május 1. Gr. V. 371. Gl. X. 339. A székesfővárosi átírási dijra vonatkozó jogszabályok nem állapítanak meg a kincstár részére személyes mentességet az általa megszerzett ingatlanoknak nevére történt átírása után járó dijra nézve, hanem amikor és amennyiben a kincstári illeték pótlékának természetével biró fővárosi átiratási illeték pótlékának természetével biró fővárosi átiratási dij sem szabható ki. 1205. K. sz. 1901 jun. 16. Gr. V. 371. Gl. X. 339. A székesfővárosi átiratási dij a megfelelő kincstári illeték pótlékának természetével bir ugyan, de olyan esetben, midőn kincstári illeték azért nem szabatik ki, mert az ingatlan illetékegyenérték alá esik, a fővárosi átiratási dij mégis kiszabandó. 1811. K. sz. 1901 július 30. Gr. 371. Gl. X. 338. Az a körülmény egymagában, hogy a kincstári átiratási illeték jogerőre még nem emelkedett, nem képezheti indokát a járulékos természetű városi átiratási dij törlésének. 2997. K. sz. 1903. márczius 10. Gr. V. 371. 1. Azért, mert valaki a Budapest székesfőváros részéről fővárosi átiratási dij ügyében kibocsátott fizetési meghagyások ellen annak idején nem élt jogorvoslattal, az a kérdés, hogy a reá kirótt átiratási dijat egészben vagy részben megfizetni tartozik-e, még itélt dolog erejével eldöntve nincsen. 2. Székesfővárosi átiratási dij visszafizetése esetén kamatmegtéritésnek helye nincsen. 2635 K. sz. 1902 január 28. Gr. V. 371. A Budapest székesfővárosi épitkezési szabályzat alapján kir óvott épitési engedélydijaknak törlése vagy visszafizetése iránti kérelem csakis az eljárás megkezdése, illetőleg a hatósági épitési engedély kiszolgáltatása előtt foglalhat