Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

452 A m. kir. közigazgatási birúság joggyakorlata fosztja. 75. K. sz. 1897 ápr. 27. Gr. V. 336. Ha törvényhatóságokban, rendezett tanácsú városokban, kis- és nagy­községekben az alkalmazottak vá­lasztásánál, daczára annak, hogy három vagy ennél több egyén je­lentkezett, a hármas kijelölés nem a fennálló törvényeinkben kifeje­zetten felsorolt okokból, hanem azért lett mellőzve, mert a jelent­kezők ellen olyan okok forognak fenn, melyek miatt az illető állásra alkalmas voltuk a közszolgálat ér­dekeinek szemporatjából egyébként alaposan kifogásolható, a válasz­tás, nem semmisítendő meg. 8. K. sz. döntvény. Gr I. 679. Gr. V. 337. Gl. X. 301. A járási főszolgabírót az 1886:XXII. t.-cz. 77. §-a alapján megillető ama jog, illetve reá ruházott ama köte­lesség, hogy községi biróválasztás­kor a kijelölés jogát gyakorolja, a községi képviselőtestületre át nem ruházható, illetve a járási főszolga­bíró eme jogáról s kötelességéről le nem mondhat. 654. K. sz. 1897. szeptember 28. Gr. V. 337. Gl. X. 306. a) A járási főszolgabíró tiszteletbeli főszolgabírót csak akkor bizhat meg a községi tisztújítás vezetésé­vel, ha az illető tiszteletbeli fő­szolgabíró hozzá van beosztva. T>) A tiszteletbeli tisztviselő a rendes .tisztviselővel azonos hatáskörrel bir. c) A törvény vagy másodbirói állásra a kijelölési jog a községi képviselőtestületet illeti, d) Köz­ségi tisztujitásnál fegyelmi vizs­gálat miatt egymagában még senki a kijelölésből ki nem záriható, e) Községi tisztujitásnál a kijelölés a községi birói álláson kezdve, tenmészetes sorrendben fe­lülről lefelé eszközlendő. f) A vá­lasztási jegyzőkönyv hitelességének kérdése a választási eljárás törvé­nyessége kérdésének egyik alkat­része lévén, a választási jegyző­könyv hitelességét a községi kép­viselőtestület nem bírálhatja felül, hanem csupán a választás elbírálá­sára illetékes forumok. 880. K. sz. 1897. szept. 9. Gr. V. 337. Gl. X. 305. Ha az iránt, hogy a községekben rendszeresített segéd- és kezelő­személyzet alkalmazásánál kit illet meg a kijelölés és kit a választás joga, szabályrendelet nem intézke­dik, a kijelölés jogát a képviselő­testület s a választás jogát a vá­ilasztó közönség gyakorolja. A kör­jegyzőségeknél rendszeresített se­géd- .és kezelőhivatali állásokra vo­natkozólag a kijelölés jogát min­den esetben a tisztujitószék elnöke, a választás jogát pedig a szövetke­zett községek képviselőtestületeinek egyeteme gyakorolja. 6. K. sz. döntvény. Gr. I. 675. Gr. V. 339. Gl. X. 306. 1. Községi bíró választásánál a vá­lasztási elnök törvényben gyöke­rező kijelölő jogának gyakorlását a községi képviselőtestületre át nem ruházhatja. 2. Ha községi elöljárói választás­nál a három jelölt közül kettő a kijelölés után azonnal visszalép, ujabb kijelölésnek van helye 2021. K. sz. 1901. okt. 8. Gr. V. 339. Ha községi biróválasztásnál csupán két jelentkező volt s a tisztújító szék elnöke ezt a két jelentkezőt ki is jelölte, a választás csupán azon okból, mert a választási elnök nem követett el mindent, hogy harmadik jelölt is található legyen, meg nem semmisíthető. 716. K. sz. 1900. ápr. 10. Gr. V. 339. Az a körülmény, hogy a kijelölő vá­lasztmányi két tagot nem a tiszt­újító szék, hanem előzőleg a kép­viselőtestület választotta meg, mint a törvény rendelkezésével nemcsak nem ellentétes, hanem annak meg­felelő eljárás, a választás megsem­misítésére okul nem szolgálhat. 3099. K. sz. 1902. decz. 10. Gr. V. 339. Ha a községi tisztújítás ugyanazon a napon történt, amelyen a községi képviselőtestület megalakult: a tisztújítás megsemmisítendő. 2652.

Next

/
Oldalképek
Tartalom