Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlata 453 K. sz. 1899. nov. 28. Gr. V. 340. Gl. X. 315. A községi képviselőtestület által eszközölt tisztviselőválasztásoknál 'bizalmi férfiak alkalmazását a törvény nem követeli. 8. K. sz. 1903. febr. 3. Gr. V. 340. Gl. X. 315. Községi tisztujitásnál nem lehet csoportonkint ajánlott egyénekre szavazni, hanem a jelölés és a szavazás egyénenkint eszközlendő. A községi képviselőtestület megala' kulása napján a tisztújítás meg nem tartható. 2334. K. sz. 1903. jul. 21. Gr. V. 341. Gl X. 305. Községi tisztujitásnál a régi elöljáróság tagjai, habár megbízatási idejük letelt, mégis mindaddig, mig hivatalukat utódaiknak át nem adják, szavazati jogukat gyakorolhatják. 892. K. sz. 1900. május 8. Gr. V. 341. Gl. X. 312. Községi tisztujitásnál az egyik vagy másik bizalmi férfiúnak időközi rövidebb vagy hosszabb tartamú távolléte, esetleg végleges eltávozása egymagában véve nem gyakorolhat döntő befolyást a választási eljárás törvényszerűségének megitelesénél. 247. K. sz. 1901. márcz. 19. Gr. V. 342. Gl. X. 316. Községi tisztujitásnál a szavazást nem kell okvetlenül Írásban kérelmezni, hanem lehet ezt szóbelileg is tenni. 499. K. sz. 1897. jul. 14. Gr. V. 342. Gl. X. 315. Ha községi tisztviselő-választásnál nem volt közhírré téve az, hogy a választás folytán esetleg megüresedő állás is betöltés alá kerül, és a megejtett választás folytán tényleg megüresedett állás mégis ugyanazon a választó-gyűlésen betöltetik, ezen utóbbi választás megsemmisítendő. 1016 K. sz. 1897. november 16. Gr. V. 342. Gl. X. 314. A törvénynek a községi tisztújításra vonatkozó rendelkezéseiből folyik, hogy azoknak, akik magukat kijelöltetni kívánják, jelentkezniük kell, továbbá, hogy három alkalmas egyén a jelentkezők sorából jelölendő ki, és a többi jelentkező törvényes ok nélkül csak akkor mellőzhető, ha már a jelentkezők közül három alkalmas egyén kijelöltetett, s végre, hogy nem jelentkező egyének jelölése akkor sem foghat helyet, ha a betöltendő állásra három egyén nem jelentkeznék. E tekintetben csupán a községi bírói állásnál van kivételnek helye, amelynél az esetben, ha a bírói állásra három alkalmas egyén nem jelentkeznék, oly egyének is kijelölhetők, akik kijelölésre nem jelentkeztek. 2140. K. sz. 1903. június 30. Gr. V. 243. Gl. X. 304. Községi tisztujitásnál a lelépő elöljáróság tagjai szavazati jogukat a tisztújító közgyűlésen ugy a kijelölésnél, mint a választásnál gyakorolni hivatva vannak. Az elöljáróság egyes tagjainak érdekeltsége czimén az egész régi elöljáróság a kijelölési jog gyakorlatából ki nem zárható. 1907. K. sz. 1903. június 16. Gr. V. 343. Gl. X. 305. Községi választásoknál a meghatalmazottaknak nem szabad utasítást adni az iránt, hogy kire szavazzanak. 1934. K. sz. 1900. augusztus 21. Gr. V. 344. Gl. X. 314. Községi elöljárói választásnál minden választó saját szavazatán felül csupán egy meghatalmazás alapján szavazhat érvényesen. 1758. K. sz. 1900. szept. 11. Gr. V. 344. A választási eljárás a választás eredményének kihirdetése által befejezettnek tekintendő, s a befejezett választás után elrendelt ujabb választásnál mindazon törvényes alakiságok, melyek a választás érvényéhez szükségesek, pl. a pályázati hirdetmények kibocsátása és közhírré tétele, betartandók. 1759. K. sz. 1900. augusztus 14. Gr. V. 345. Gl. X. 317. A községi képviselőtestület, melynek megbízatása a törvény rendelkezéséhez képest már lejárt, az uj képviselőtestületnek megalakulásáig a hatáskörbe utalt teendők