Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási biröság joggyakorlata 449 K. sz. 1897. decz. 21. Gr. V, 325. Gl. X. 292. Olyan 'községekben, ahol a .képviselő­testületi tagok választása kerüle­tenként történik, a póttagok vá­lasztása is kerületenként és pedig az illető kerületiben választandó képviselők számához képest esz­közlendő s igy az üresedésben lévő helyet az a póttag foglalhatja el, aki az illető kerületben nyert leg­több szavazatot, nem pedig az a póttag, akire valamennyi kerüle­tet tekintetbe véve esett a leg­több szavazat. 1551. K. sz. 1903. jun. 2. Gr. 326. Gl. X. 390. Az a körülmény egymagában, hogy valaki a Községi választók név­jegyzékébe felvéve nincsen, az il­letőt községi képviselővé való meg­választhatóságától meg nem fosztja. 2717. K. sz. 1899. . decz. 20. Gr. V. 326. Birói ítélettel hivatalvesztésre itélt egyén községi képviselőtestületi taggá megválasztható, miután hi­vatalvesztésre szóló ítélet a poli­tikai jogok gyakorlásától meg nem foszt. 58. K. sz. 1897. ápr. 13. Gr. V. 327. Gl. X. 293. Az 1886 :XXI1. t.-cz. 34- §-ában fel­sorolt s az idézett törvény 40. és 37. §§-ba felvetteknél szigorúbb kizárási okok csupán a községi képviselőtestület választás alá nem eső tagjaira vonatkoznak, mig ellenben a választott tagokra nézve fennálló kizárási eseteket illetőleg az idézett 40. és 37. §§-ok a mérvadók. 1826. K. sz. Í89S. febr. 3. Gr. V. 327. Gl. X. 291. A községiben fekvő vagyona után adót fizető természetes -személy, ha ott nem lakik is, csupán ez utóbbi körülmény miatt a községi választói jogosultságból nem zár­ható ki 3203. K. sz. 1902. decz. 9. Gr. V. 323. 1. Gl. X. 290 Ha választott városi képviselőtes­tületi tag állásánál fogva szava­zati joggal biró elöljáróvá megvá­lasztatik, de ezen választás utóbb megsemmisíttetik, ugy az illető Taíics-Sándor: Döntvények IV. egyénnek választott városi képvi­selőtestületi tagsági joga érintet­len maradinak tekintendő. 1542­K. sz. 1898. szeptember 21. Gr. V. 328. 1. Gl. X. 291. A fiumei községi választók névjegy­zékébe való felvételi jogosultság a fiumei községi illetőség birásá­nak feltételéhez kötve nincsen­249. K. sz. 1898. márcz. 8. Gr. V. 329. Gl. X. 290. Az a körülmény egymagában, hogy a községi fogyasztási szövetkezet­ben, melynek részére a korcsma engedélyezése kéretett, a képvi­selőtestület egyes tagjai üzletré­szekkel birnak, erre az engedé­lyezésre vonatkozólag még az 1886:XXII. t-cz. 57. §-ának utolsó bekezdésében körülirt köz­vetlen érdekeltséget meg nem ál­lapit. 2190. K. sz. 1901. szeptember 10. Gr. V. 330. 1. Gl. X. 294. Nincsen olyan törvényes rendelkezés, melynek alapján a tényleg pénz­tárnoki teendőket végző adósze­dőt a község a törvényben előirt alakszerűségek betartásával alko­tott szabályrendeletben a képvi­selőtestületi ülésen szavazattal biró elöljárók közé fel ne ve­hetné. 479. sz. 1903. április 8. Gr. V. 330. Gl. X. 294. Községi állatorvos és ellenőr a köz­ségi képviselőtestületi közgyűlé­sen szavazati joggal nem birnak. 667. K. sz. 1898. április 6. Gr. V. 330. Gl. X. 294. Az 1886 XXII. t.-cz. 66. §-ának ab­ban a rendelkezésében, hogy a ren­dezett tanácsú város polgármeste­rének javadalma nem lehet keve­sebb annál a fizetésnél, mely az illető törvényhatóságban a fő­szolgabirák részére van megálla­pítva, a „javadalom" kifejezés is a „fizetés" fogalmát fejezi ki. 2057. K. sz. 1901. szeptember 24. Gr. V. 331. A rendezett tanácsú városi rendőr­kapitányok évi javadalmának az 1886:XXII. t.-cz. 66. 8_a szerint való megállapításánál a tiszti ja­vadalom fogalomkörébe a mükö­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom