Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

448 A in. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlata állapot szerint bírálandó meg. 2211. K sz. 1903. aug. 4. Gr. V. 321. 1. Gl. X. 287. Nyugdíjazott lelkész mint ilyen nem tarthat igényt arra, hogy állami adója a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál kétszeresen számittassék. 1622. K. sz. 1900. július 31. Gr. V. 322. Gl. X. 287. Községi igazoló választmány határozatképességéhez nem szükséges valamennyi tagnak jelenléte, hanem a tagok többségének jelenléte is elegendő. 3048. K. sz. 1901. márczius 5. Gr. V. 322. Községi képviselőtestületi tagok választását a községi igazoló választmány és a közigazgatási bizottság hivatalból nem vehetik felülbirálat alá, hanem csak is felefobezés esetében. 50. K. sz. 1897. ápr. 6. Gr. V. 322. Gl. X. 293. Abból, hogy az 1893 :IV. t-cz. 15. §-áiban az állami tisztviselőkre nézve a községi pótadó tekintetében megállapított azt a kedvezményt, hogy a fizetésükre kivetett állami adó után községi adó nem vethető ki, az 1900: VII. t--cz. az állami tanitókra is kiterjesztette: szükségképpen következik, hogy az a megszorítás, amelyet az 1886:XX1L t.-cz. 37. §-ának e) pontja a községi választási jogra nézve az állami tisztviselőkré nézve felállít, az állami tanitókra is vonatkozik. 2965. K. sz. 1903. okt. 21. Gr- V 323. Gl. 290. Ha valaki az 1886 :XX". t.-cz. 36. és 37. §§• értelmében választási joggal bír, az a körülmény egymagában, hogy a községi választók végérvényes névjegyzékébe tényleg felvéve nincsen, községi képviselő testületi taggá való rnegválaszthatási képességéiől meg nem fosztja. 800. K. sz. 1899. márcz. 28. Gr. V. 323. Gl. X. 292. Bányamunkások gazdái hatalom alatt állóknak nem lóvén tekinthetők, a községi választók névjegyzékébe felvehetők. 729. K sz. 1898. április 28. Gr. V. 323. Az 1886 :XXII. t.-cz. 165. §-ának kivételes rendelkezései az abban emiitett azokra a városokra vonatkoznak, amelyek önálló törvényhatósági joguk megszüntetése után rendezett tanácsú városokká alakultak át és ezen minőségüket meg is tartották, ellenben olyan esetben, a midőn valamely szóban levő város rendezett tanácsú városiból nagyközséggé alakult s reá nézve ennélfogva a 165. §. kivételes rendelkezései hatályukat vesztették, ezek a kivételes rendelkezések akkor sem élednek fel újra, ha az illető nagyközségből utóbb ismét rendezett tanácsú város lesz. 2046. K. sz. 1902. szept. 24. Gr. V. 324. Községi képviselőtestületi póttag behívása esetén a megüresedett tagsági helyet annak minden kötelességével és jogával foglalja el, tehát mindaddig tagja marad a képviselőtestületnek, mint a meddig annak megbízatása tartott volna, kinek helyére behivatott. 1163. K. sz. 1899. május 3. Gr. V. 324. Gl. X. 291. a) Községi képviselőtestületi tagoknak az 1886:XXII. t.-cz. 41. §-a értelmében való kisorsolásánái nem a főszolgabíró, hanem mint a 'községi képviselőtestületi közgyűlés elnöke, a községi biró teljesiti a sorshúzást. b) Községi képviselőtestületi tagok választásánál a póttagok a rendes tagokkal megválasztottak után legtöbb szavazatot nyert egyénék közül nem vehetők, hanem a rendes- lés póttagok külön választatnak és a szavazatlapokon különkülön megjelölendők és felsorolandók. 676. K. sz. 1897. augusztus 19. Gr. V. 325. Gl. X. 293. Községi képviselővé való választhatósághoz az 1886:XXII. t.-cz. 40§-a értelmében nem elégséges, ha az illető községi lakos a községi választók névjegyzékébe fel van véve, hanem a 36. és 37. §§-ban megszabott minősités bírásának beigazolása is megkívánandó. 1284.