Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlata. A) Közigazgatási ügyek. Általános határozatok. Az 1899. évi XV. t.-cz. 162. §-a értelmében a választási vagy szavazatszedő küldöttség! elnök ellen, ki eljárásában a fennálló törvényeket akár cselekvése, akár mulasztása által megsérti, fegyelmi eljárásnak van helye s ha a törvénysértés a választás meghiúsítását, esetleg megsemmisítését vonná maga után, a kiszabandó pénzbírság 4000 koronáig terjedhet. Ugyanezen törvény 123. §-a ezt ama feltételhez fűzi, hogy az illető közeg törvényszerű kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból sértse meg, ezért a közig, bíróság a 162. §. fegyelmi esetei közé a joghasonlat elvének alkalmazásával szintén csak a szándékosságból vagy a gondatlanságból elkövetett törvénysértéseket tartja sorolhatóknak. 58. K. sz. 1903. febr. 3. Gl. X. 418. Minthogy az 1896.XXVL t.-cz. 84. §-a, mely a közigazgatási perben a kb. előtt érvényesíthető panasz alanyait sorolja fel, ezek között a törvényhatóságok: tiszti ügyészeit ezen minőségükben fel nem említi s a törvényhatósági bizottság intézkedése vagy határozata ellen a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére beadható panaszra csak a főispánt jogosítja fel s így panaszost a fenforgó választási kérdésben tiszti főügyészi minőségből folyólag panaszjog meg nem illeti, panaszát, mely kifejezetten az 1886 XXI. t.-cz. .70. §-ára volt alapítva, mint nem jogosult jogorvoslatot, érdemi tárgyalás nélkül hivatalból kellett ennek a bíróságnak visszautasítani. 510. K. sz. 1900. márcz. 21. Gl. X. 419. A m. kir. közigazgatási bíróságnak csupán érdemleges határozatai ellen lévén a törvényben megszabott feltétel alatt újra felvételnek helye, hatáskör hiányában visszautasító végzés ellen újrafelvételi panaszszal élni nem lehet. 1330. K. sz. 1899. máj. 17. Gl. X. 421. Az 1896. évi XXVI. törvénycikk 124. §-ában foglalt azon rendelkezésből, hogy a bírósági tárgyalás megkezdése után a panasz visszavonásának vagy egyezség kötésének csak a bíróság beleegyezésével van helye, jogszerűen következik, hogy a tárgyalás megkezdése előtt panaszos fél panaszát feltétlenül visszavonhatja. 2076. K. sz. 1899. szept 13. Gl. X. 421. A kellő időben, de nem a törvényiben emiitett helyen benyújtott auagánpanasz csak akkor utasítandó vissza tárgyalása nélkül, hivatalból a bíróság által, ha a benyújtás nem a fennforgó ügy-