Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlata 445 ben valamelyik fokon eljárni hi­vatott közigazgatási hatóságnál vagy nem magánál a közigazga­tási bíróságnál történt. 5. K. sz. döntvény. Gl. X. 419. 1. A biróság hatáskörére nézve nem az a döntő, hogy a panaszszal meg­támadott határozat, vagy intézke­dés mely hatóságtól származik, hanem az, hogy mi a határozatnak vagy intézkedésnek tárgya. K. 1455/906. sz. GL XIII. 9. A közigazgatási biróság hatásköre elleni kifogás valamely ügynek ér­demleges tárgyalására nézve emel­hető, nem pedig az ellen, vájjon az eljárt alsófoku hatóságoknak alaki szempontokra alapitott ha­tározatai a panasz folytán illeté­kesen felülvizsgálhatók. 1418/905. K. sz. Gl. XIII. 10. Újrafelvételi panaszszal, "mint az ezen jogorvoslat természetéből kö­vetkezik s miként ez az 1881: LIX. t.-cz. 65. §-ának a peruji­tásra vonatkozó rendelkezéseiben világosan is kifejezésre jut, a per­vesztes fél élhet. 1487/906. K. sz. Gl. XIV. 234. Községi ügyek. Magánfél kérelmére nincsenek hi­vatva a közigazgatási hatóságok oly magánviszonyokat feltüntető hivatalos bizonyítvány kiállítá­sára, mely valamely személynek hátrányára szolgálhat. 125. K. sz. 1902. február 26. Gr. V. 311. Gl. X. 279. Ha a napidijas napidija több, mint amennyit a lakhelyén szokásos közönséges napszám kitesz, az illető napidijas szegénységi bizo­nyitvány elnyerésére igénynyel nem bir. 2355. K. sz. 1899. nov. 15. Gr. V. 311. A telekkönyv csupán az ingatla­nokra vonatkozó magánjogok nyil­vántartására szolgáló intézmény lévén, az egyes községek közt fenforgó vitás határkérdések el­döntésére nézve egymagában véve a telekkönyvi felvétel alapul nem szolgálhat, de az erre vonatkozó adatok egybevetése szolgál irány­adóul. 1242. K sz. 1903. szept. 30. Gr. V. 311. Gl. X. 279. Az 1886:XXII. t.-cz. 9. §-a b) pont­jának azon rendelkezése, mely sze­rint a település attól megtagad­ható, ki a község terheltetése nél­kül magát fent ártani nem képes, nem értelmezhető akként, hogy valamely iparos vagy munkabíró munkásnak csak azért, mert va­gyonnal nem bir, a települhetés megtagadható volna. 1281. K. sz. 1901. nov. 20. Gr. V. 311. A község kötelékébe való felvételért kivethető dijak elévülnek, ha nem vettetnek ki öt év alatt azon nap­tól számitva, melyen a követelés keletkezett. 1854. K. sz. 1903. szept. 23. Gr. V. 312. 1. Gl. X. 280. Községi felvételi dij a település ut­ján a községi kötelékbe jutottak­tól is szedhető. 1474. K. sz. 1897. decz. 29. Gr. V. 312. Gl. X. 279. ila a cseléd sem az összeírásban, sem az adólajstromban név szerint megnevezve nincsen: a gazdának az 1875:XXIX. t.-cz. 11. §-a sze­rint a cseléd után kivetett I. osz­tályú kereseti adó alapján fizetett községi adója a gazda illetőségé­nek megállapításánál figyelembe veendő. 1302. K. sz. 1897. okt. 19. Gr V. 312. Gl. X. 280. A községi illetőség elismerése tekin­tetében a községnek ezen elisme­rése a mérvadó s nem az, hogy a község azt miként indokolta; az egyszer elismert illetőséget tehát tagadásba venni nem lehet. 204. K. sz. 1898. febr. 16. Gr. V. 312. A községi illetőségnek az 1886: XXII. t.-cz. 10. §-a szerinti meg­szerzéséhez az uj községben négy éven át való folytonos lakás mel­lett nem kivántatik az, hogy az illető a községi terhekhez is négy éven át folytonosan járuljon, ha­nem elégséges, ha a négy évi folytonos lakás mellett általában a község terheihez járult. 191. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom