Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Birói fegyelmi jog 441 3. Perújítás és ujrafelvétel. A perújításra engedett két évi határ­idő o]y esetben, midőn az I. fokú fegyelmi bíróság Ítélete ellen a felebbezés elkésetten adatott be, a felebbezést visszautasító végzést helybenhagyó curiai végzés kézbe­sítésétől számitandó, mert a fél csak ennek közlésével értesül az I. fokú fegyelmi bíróság • ítéletének jo£rerejüségéről. C. 1883. nov. 3. 354. sz. Gl. X. 273. Jogerejüleg megengedett perújítás esetében az újított fegyelmi ügy­ben ugy az ügyészi indítványnak, mint a fegyelmi biróság határoza­tának tár—át csak azon kérdés kéoezheti: fentartandó, vagy ha­tályon kívül helyezendő-e az előbbi fegyelmi határozat? Ezen kérdés mellőzésével hozott fe­gyelmi bírósági határozat hivatal­ból megsemmisítendő. C. 1877. decz. 21. 555. sz. Gl. X. 279. A fegyelmi végtárgyalásról történt elmaradása miatt vádlott részéről utólag beadott igazolásnak az 1871. évi VIII. t.-cz. 55. §-a utolsó bekezdése értelmében semmi hatálya sincsen, minélfogva ujra­felvételnek sincsen helye. Curia. Gl. X. 273. A tárgyalásról történt elmaradást utólagosan igazoló körülmények perujitási alapul figyelembe nem jöhetnek. 589/1889. Midőn a fe­gyelmi vétség a bírónak azon el­járásban állapittatik meg fenfor­gonák, mely szerint valamely ha­tározata meghozatalánál oly té­nyeket és jogviszonyokat vett megállapítottnak, melyek a kellő adatok hiányában a köteles gon­dosság és figyelem mellett ilyene­kül vehetők nem voltak, azon kö­rülmény, hogy azon tények és jogviszonyok tényleg léteztek-e vagy sem, a fegyelmi vétség el­bírálása tekintetében közömbös. Ennélfogva e tények és jogviszo­nyok tényleg léteztének vagy nem léteztének bizonyítása czimén ujra­felvétel nem kérhető. Bpesti T. 1896. évi 45. sz. Gl. X. 273. V. Felfüggesztés. Fegyelmi eljárás folyamán a panasz­lott bírósági hivatalnoknak hiva­talától való felfüggesztését indít­ványozni — a magánfél teljes ki­zárásával — a közvádló van hi­vatva. 0. 1894. jun. 2. 271. sz. Gl. X. 274. A jogerős vádhatározat alapján tör­tént felfüggesztést csak jogerős felmentő ítélet vagy megszün­tető határozat helyezheti ki jog­hatálvából. 0. 1895. decz. 21. 569. sz. Gl. X. 274. Párviadal vétsége miatt vád alá helyezett birósági hivatalnoknak, amennyiben a párviadalt megelő­zőleg vagy elkövetése körül oly különös körülmények, melyek az 1871: VIII. t.-cz. 6. §-a szigorá­nak alkalmazását igényelnék, nem merültek fel, a párviadal magá­ban véve megbélyegző vétséget nem képezvén, hivatalától való felfügesztése mellőzendő. 0. 1894. máj. 5. 198. sz. Gl. X. 274. . VI. Vagyoni felelősség. A biróság elnöke valamely biró­sági hivatalnok által elkövetett sikkasztásból eredő kárért, ha a tett elkövetésében őt sem cselekvő, sem szenvedő bünrészesség nem terheli, vagyoni felelősséggel nem tartozik. Ha a kereset csupán a kártérítési kereshetőség megállapítására irá­nyoztatik, a vizsgálat alatt kide­rült szabálytalanságok miatt a fe­gyelmi eljárás el nem rendelhető. C. 1878. jun. 14. 332. sz. Gl. X. 274. A biró vagy birósági hivatalnok elleni fegyelmi eljárásnak a kárté­rítési kereshetőség megállapítása czéljából való elrendelhetése kér­désében hozandó előzetes végzés eldöntésének tárgyát nem képez­heti az, vájjon az illetőnek mu­lasztása és a bekövetkezett hát­rány közt létezik-e okozati össze­függés? C. 1884. ápr. 13. 74. sz. Gl. X. 274.

Next

/
Oldalképek
Tartalom