Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

442 Biröi fe| Az 1871: VIII. t.-cz. 66. §-ának ren­delkezése szerint a biró vagy bíró­sági hivatalnok ellen csak az eset ben állapitható meg a kártérítési kereshetőség, ha a kárt okozó hi­vatalos intézkedés perorvoslattal elhárítható nem volt. C. 1895 már­czius 2. 60. sz. Gl. X. 274. Minthogy a biró, vagy bírósági hi­vatalnok a hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által okozott kárért az 1871: VIII. fci-cz. 66. §. rendelkezése szerint vagyoni felelősséggel csak az esetben tar­tozik, ha a károsodás a törvény­ben meghatározott jogorvoslattal elhárítható nem volt; végül, mint­hogy nyilvánvaló, hogy az 1881. évi LX. • t.-cz, 199. §-a a telek­könyvi hatóság által meghozott sorrendi végzés ellen felfolyamo­dás utján igénybe vehető jogor­voslatot enged és hogy a panaszos­ként fellépett czéget a ... kir. törvényszéki bírónak mulasztásá­ból ért károsodás a sorrendi vég­zés ellen használhatott jogorvoslat igénybevételével elhárítható lett volna: mindezeknél fogva a pa­naszos czég javára ... törvény­széki biró ellen a vagyoni felelős­ség előreláthatólag megállapithat­lannak mutatkozván, a benyújtott panaszkérvény, mint az eljárásra alkalmatlan, elutasítandó volt. C. 1896 szept. 5. 275. sz. Gl. X. 274. Minthogy másodrendű panaszlott dr. R. D. topolyai kir. albirónak a fe­gyelmi panasz tárgyát képező amaz eljárása, hogy M. A. topo­lyai ügyvéd részére dr. K. A. buda­pesti ügyvéd ellen 14 frt 17 kr. ügyvédi s illetve ügygondnoki dija erejéig az 1893: XIX. t.-cz. 2. §. rendelkezésének téves értelmezése mellett bocsátott ki fizetési meg­hagyást; elsőrendű panaszlott S. Gy. topolyai kir. járásbiró amaz , eljárása pedig, hogy ugyanezen az 1877: XXII. t.-cz.-ben szabályo­zott községi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyben panaszos pergátló kifogása ellenére a topolyai kir. járásbíróság hatáskörét megállapí­totta és az ügyet mint hatáskörébe ílrnl jog tartozót elbírálta, a jogszabályok alkalmazása körüli tévedést képez ugyan, de vétkes gondatlanságnak nem tekinthető, ily tévedés pedig a fegyelmi eljárás és kereshetőségi jog megállapításának alapjául tör­vény szerint nem szolgálhat; mint­hogy továbbá magánpanaszos, a mennyiben az ügy állásának az eljárt biró részéről helytelenül tör­tént felismerése folytán marasz­taltatott ügyfele helyett, az ebből felmerült kárát és költségeit ügy­felével szemben per utján is érvé­nyesítheti, tehát elhárithatlan kárt nem szenvedett; minthogy végre a fegyelmi eljárás folya­matba tételét a közvádló szegedi kir. főügyész sem indítványozta Ouria 1896 decz. 19. 566. sz. Gl. X. 275. A végrehajtó megsürgetésének elmu­lasztása nem ok arra, hogy a végre­hajtó által elsikkasztott összegért az eljárt biró kártérítésre köte­leztessék. C. 388/883. Gl. X. 275. Beismerte alperes, hogv ö azon idő­ben, melyben K. Ferencz arad­városi tanácsnok a büntető bíró­ságnak N. alatt felmutatott ítélete szerint a sikkasztást elkövette, Arad városa főbírája s törvény­széki elnök volt; mint ilyen, hiva­talos hatáskörénél fogva, aláren­delt hivatalnoktársa által, hivata­los eljárásában elkövetett károsí­tásokért, mennyiben azok a káro­sító által meg nem téríthetők s mennyiben a károsítás a kellő fel­ügyelet hiánya folytán állott elő, felelősséggel tartozik. Alperest 913 frt 7 kr. előállott kár s annak kamata megfizetésében elmarasztalni kellett annál inkább: mert az, hogy alperes a hivatalt nem kérte és hivataloskodása idejében ren­des ügykezelési szabályok nem lé­teztek, alperes mentségére azért nem szolgálhatnak, mivel alperes a hivatalt elvállalván, az azzal járó felelősségnek is alája vetette magát; oly ügykezelés pedig nem lehetett érvényben, mely a kellő felügyeletet lehetetlenné tette

Next

/
Oldalképek
Tartalom