Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

440 Birói fegyelmi jog véghatározat elleni indokoknak beadására vonatlkoziik. Minthogy azonban a fegyelmi törv. idézett §-ai az 1891: XVII. t-cz. 61. §-a szerint oda módosíttattak, hogy az azokban emiitett határozatok ellen a felebbvitel nyolc nap alatt adandó be; minthogy e szerint a fegyelmi törv.-ben nem maradt oly rendelkezés érvényben, mely a perorvoslatnak a határozat kézbesítésétől számitott 3 nap alatt érvényesítését rendelné el; e szerint a kir. Tábla 74. és 100. sz. a. hozott végzéseinek az az indoka, hogy felebbvitelre a törv. három napnál hosszabb határidőt nem állapit meg, alappal nem bir. C. 1901. jun. 8. 230. Gl. X. 271. Az 1871: VIII. t.-cz. 39. §-a, illetve az 1891: XVII. t;-cz. 61. §-a értelmében a kir. T., mint elsőfokú fegyelmi biróság által a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében hozott határozat elleni felebbvitel a határozat kézbesitésétől számítandó 8 nap alatt adandó be. Az 3 871: VIII. t.-cz. 59. §-ának 5. bekezdése értelmében ez a határidő a magánfélre nézve attól a naptól számítandó, amelyen a közvádlónak felebbvitel! joga lejárt. Ez a rendelkezés azonban nyilván azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a határozat hozatalakor a vádat a közvádló képviselte. Minthogy pedig a jelen esteben a győri kir. főügyész inditványa szerint vádat nem emelt, a felebbviteli határidő a magátnfélre nézve a határozatnak az ő részére történt kézbesitésétől számítandó. Győri T. 1901. máj. 31. 771. sz. Az elsőfokú fegyelmi biróság végzése indokainál fogva hh. C. 1901. . aug. 13. 383. sz. Gl. X. 272. A fegyelmi eljárás rendén felmerülő oly esetre nézve, melyről az 1871: VIII. t.-cz. tüzetesen nem intézkedik, a peres s illetve birósági eljárás közönséges szabályai lévén alkalmazandók: a vádlott biró nincs elzárva attól, ho^ a felebbezés elmulasztása miatt az igazolás jogorvoslatával élhessen. O. 1885. ápr. 18. 610/884. sz. Gl. X. 272. Fegvelrni ügyben felebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. O. 1895. nov. 30. 467. sz. Gl. X. 272. Fegyelmi ügyben a felebbviteli beadványok beadására meghatározott idő a polg. törvénykezési eljárás szabályai szerint, a beadványoknak nem a postára történt feladási ideje, hanem az ip-tatóhivatalba érkezési ideje szerint számitandó. C. 1887. decz. 10. 565. sz. és 1889. 243. sz. Gl. X. 272. Azon kérdés elbírálásánál, vájjon a felebbezés kellő időben adatott-e be, amennyiben a törvény eltérőleg nem intézkedik, nem az az időpont irányadó, melyben a felebbezés postára tétetett, hanem annak a birósághoz érkezési ideje. C. 1893. okt. 7. 375. sz. Gl. X. 272. A fegyelmi eljárás körül is szabályul tekintendő, hogy azon esetben, ha a felebbezés beadásának határnapja ünnep- vagy vasárnapra esik, a határidő a legközelebbi köznapig terjed. C. 1884. márcz. 29. 158. sz. Gl. X. 273. Az 1871: VIII. t.-cz. 54. §-a által kiszabott 24 óra alatt be nem jelentett, hanem csak utóbb Írásban beadott felebbezés hivatalból visszautasítandó. C. 1873. jun. 27. 65. sz. Gl. X. 273. A fegyelmi biróság ítélete ellen az 1871.' évi VIII. t.-cz. 54. §. értelmében a felebbezés a kihirdetéstől számitott 24 óra alatt bejelentendő, tekintet nélkül arra, hogy a vádlott jelen volt-e a kihirdetésnél vagy nem, s csak az ekként kellő időben bejelentett felebbezés indokai adhatók be a kézbesítéstől számitott három nap alatt, — minden nem ezen rendelkezésnek megfelelő felebbezés visszautasítandó. C. 1895. márcz. 2. 38. sz. Gl. X. 273,