Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
Biroi fegyelmi jog 439 kárt okozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számítandó agy év alatt tartozik kérelmezni. 0. 1902 szept. 27. 276. sz. 01. X. 270. J) Perorvoslaiolc. 1. Felébb vitel általában. Feljelentő magánfelet az 3 871. évi VIII. t.-cz. 59. §-ában biztosított felebbezési jog a fegyelmi eljárás megindítását el nem rendelő határozat ellen csak akkor illeti meg, ha a feljelentő a fegyelmi vétség alapjául szolgálható esetek által egyénileg is érdekelve van. C. 1895 május 18. 154. sz. Gl. X. 270. A vádlott képviselője részéről az ítélet kihirdetésekor szóval bejelentett felebbezés figyelembe nem vehető, hanem az az Ítélethirdetéstől számított 15 nap alatt írásban beadandó. C. 1889 szept. 14. 258. sz. Gl. X. 270. A felebbezésben felhozott uj tények és bizonyitékok a másodfokú fegyelmi biróság által figyelembe nem vehetők. C. 1870 aug. 24. 297. sz. Gl. X. 270. A felebbviteli biróság a felebbezésben felhozott oly ténykörülményeket s ahhoz csatolt oly okiratokat, melyek az első folyamodásu fegyelmi biróságnál elő nem fordultak, figyelembe nem vehet. C. 1887 május 7. 240. sz. és 1888. decz. 1. 471. sz. Gl. X. 270. Az 1871: VIII. t.-cz. a másodfokú bíróságot egyszersmind utolsó fokúnak rendelvén, miután elnöki megíntési ügyekben elsőfokú bíróság az eljáró elnök, másodfokú pedig az illető fegyelmi biróság s ez mint másodfokú biróság végérvényben* határoz, megintés! ügyekben, ennek határozata ellen nincsen további jogorvoslatnak helye. C. 1885 okt. 24. 362. sz. Gl. X. 270. Fegyelmi ügyekben is alkalmazandó a C.-nak 27. számú büntetőjogi döntvénye, amely szerint a vádlottnak, a marasztaló Ítéletben való megnyugvása esetében is van joga a védőnek védencze javára felebbezni. Bpesti T. 23*/886. sz. Gl. X. -270. A felebbező terheltek javára szolgáló körülmények a nem felebbező javára is figyelembe veendők. 0. 1902. máj. 10. 210. Gl. X. 270. A magán felet a fegyelmi büntetés kérdésében subsidiarie az ügyész mellett, felebbezési jog meg nem illeti. C. 1890. febr. 22. 364/889. sz. Gl. X. 270. Az 1871: VIII. t.-cz. 39. §-a és 51159. §-a szerint a fegyelmi eljárás folyamán az eljárás el-, vagy el nem rendelése, avagy vádhatáro*zat tárgyában hozott határozat ellen csak a közvádló (esetleg magánfél) élhet felebbezéssel, panaszlottat felebbezési jog nem illeti meg 0. 1892. ápr. 30. 197- sz. GL X. 270. A fegyelmi biróságnaüc vádlottat hivatalától felfüggesztő határozata ellen felebbe/ésnek nincs helye. G. 1897. okt. 23. 242. sz. Gl. X. 270. Felebbezésnek van helye a fegyelmi bíróságnak azon végzése ellen is, mely az ítéletnek egy, a fegyelmi ügybe be nem folyt félnek leendő kézbesítését megtagadja. C. 1902. febr. 22. 64. sz. Gl. X. 270. Egy és ugyanazon bíró nem vehet részt ugyanazon vádlott ellen, egy alapból folyamatba tett büntető és fegyelmi ügy elbírálásában; s amennyiben részt vesz, ez hivatalból észlelendő semmiséget képez. Bpesti T. 1888. okt. 19. 625. sz. Gl. X. 270. 2. Felebbezési határidő. Az 1871: VIII. t.-cz-bcn foglalt fegyelmi törvénynek csnpán a 39. és 45. §-ai foglalnak oly rendelkezést, hogy a kézbesített határozat kézhezvételétől számított 3 nap alatt élhet a közvádló felebbvitelteL Az idézett t.-cz. 54. §-a s az abban foglalt 3 napi határidő iránti rendelkezés a felebbezelt
