Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

426 A mentelimi jog lételét nem ignorálhatja. N. XIII. 284. Gl. X. 171. A quaestio facti, a ténykérdés (bírálat a a m. b. feladatát nem képezheti, mert a m. b. nincs hivatva a felett ítélni, hogy bünös-e az illető képviselő, vagy sem. X. III. 63. Gl. 171. 1. A képviselőt megillető mentelmi jog jelentősége nem engedi meg, hogy annak felfüggesztésénél pusztán az adott eset alaki keretei vétessenek tekintetbe, hanem a zaklatás kérdésének elbírálásánál azon szempontoknak is irányadóknak ki 11 leruniöík, melyek az adott eseteiknek politikai kérdésekkel való netaláni kapcsolatából felmerülnek. .87/92. I. III. 78. X. I. 34. Gl. X. 172. A mentelmi jog nem kiváltság, hanem szükséges előfeltétele a törvényhozói hatalom szabad gyakorlatának és terjedelme odáig indokolt, mig az az országgyűlés teljes függetlenségéinek és elhatározási szabadságának biztosítására szolgál; de oly cselekvény vagy támadás, mely nem azzal a szándékkal lett a képviselő ellen intézve, hogy őt törvényhozási teendőinek gyakorlatában akadályozza, vagy ;a Házban tanúsított magatartás megtorlása gyanánt szolgáljon, a mentelmi jog sérelmének nem tekinthető. X. XVI. 317. Gl. X. 175. 1. A Ház felfogása az, hogy magánosok nem sérthetik a mentelmi jogot, ámde az eddigi, gyakorlaton túlmenve, kíván atosnak mondja, hogy a Ház tagjai a Házban tett n yila tkoza tiaikér t mag ánosolklk al szemben fokozott védelemben részesüljenek ; ennek előfeltételét képezi, hogy viszont a Házban a magánosok becsülete részesüljön kellő védelemben. X. XXXI. 551, 552. Gl. X. 176. A Ház kimondja, hogy a képviselőt a mentelmi jog védi a rendőrség praeventiv intézkedéseivel szemben. Letartóztatás, vizsgálati fogság, elővezetés a mentelmi jog szempontjából teljesen egyfornn joghatálylyal birnak, mert mind megfosztják a képviselőt attól a lehetőségtől, hogy a Háziban neg.,elenjen és képviselői jogait gyakeiolja. Abszurdum volna a birósággal szemben védeni a képviselő mentelmi jogát, a rendőrséggel szemben pedig védtelenül hagyni. X. XXIV. 489. Gl. X- 179. A vádlott ellen meginditott bűnvádi eljárásnak vádlott országg3rülési képviselővé történt megválasztása óta a képviselőház beleegyezése nélkül folytatott része vádlott mentelmi jogánál fogva önmagában semmis. 84/7. I. XXII. 678. X. XVI. 354. Gl. X. 180. B) A főrendiház gyakorlata. A mentelmi bizottság által minden esetben megvizsgálandó: 1. hogy a vádat képező cselekvény olynemü-e,. melv, ha csakugyan elkövettetett, törvényeink szerint fenyítő eljárás utján megtorlandó ? 2. A vád tárgyát képező cselekvény és vádlott személye között felismerhető-e oly összefüggés, mely vádlott irányában alapos gyanúra szolgáltat alkalmat? 3. A vád tárgyát képező cselekvény törvényhozói működés közben követtetett-e el? 4. Xem forog-e fenn magánbosszuból eredő s nyilvánosan felismerhető zaklatási szándék? Jelen esetben a mentelmi jog felfüggesztését a vizsgálat megindítása előtt kell vala kérni, mert nemcsak a perbefogatás, hanem a vizsgálat által is követtethetik el illetéktelen zaklatás. Ennélfogva a Házi a mentelmi jog felfüggesztését helyénvalónak nem .látja. X. II.' 78. Gl. X. 183. A jelen országgyűlésre meghívottak jegyzékében sem Sz. A. gróf, sem G. L. báró nem foglaltatván, sem azok között, akik kir. meghívó levelet nyertek, sem pedig termesze-