Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A mentelmi jog 425 képviselőház előzetes engedélyétől teszi függővé. Ámde a személyes szabadságot érintő kényszerintézkedések alóli kivétel nem terjedhet ki odáig, hogy a képviselőház hivatásszerű működésével semmi kapcsolatiban nem álló, nem is rendes lakhelyét képező, hanem csak bizonyos foglalkozás (betöltésére szolgáló helyiségeiket a vizsgálóbíró házkutatása vagy egyéb kényszerintézkedése alól mentessé tegye. Ez oly kiváltságot teremtene, mely a képviselőház és a képviselői állás függetlensége érdekében alkotott mentelmi jog által indokolva nincsen s bizonyos esetékben a legnagyobb visszaélésekre szolgáltatná eszközül. 1892/7. I. XVI. 54. Öl. 164. 1. Országgyűlési képviselőnek) tanúságtétel végetti megidéz tetőséhez a képviselőház előzetes engedélye nem szükséges; midőn azonban törvényszerüleg annak elodázhatatlan szüksége forog fenn, hogy az országgyűlés tanácskozásainak és imüködéséuelk tartama alatt polgári, akár bűnügyeikben tanuként megidézett országgyűlési képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó kényszereszközök a'l/kalm'azt ássanak, ezek foganatosítására a Ház beleegyezése, illetve a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kérendő. N. XI. 223. Gl. X. 165. 1. Aki valamely testület kötelékéibe belép, tartozik e testület szabályzatát megtartana. így van a tartalékos tiszten kivül a pap, az egyetemi tanár, ügyvéd, múzeumi igazgató és több hasonló állású egyénre nézve,' ki egyúttal orsz. képviselő is lehet. Ha az illető e külön állásnak szabályzatát meg nem tartja; fegyelmi eljárás alá vonatik a nélkül, hogy ehhez a képviselőház engedélye kiikéretnék, mert a mentelmi jog nem lett az eddigi gyakorlat szerint ugy magyarázva s tágítva, hogy az egyes képviselők külön személyi állapotából folyó ügyek a képviselőház elé tereitettek volna s a fegyelmi és ehhez hasonló ügyek elintézésénél is a relatív mentelmi jog kérdése felvettetett volna. A katonai -becsületügyi eljárás eddig is nem egy esetben indíttatott és fejeztetett be oly tartalékos tiszteik ellen, kik egyúttal országgyűlési képviselők is voltak, a nélkül, hogy az eljárásúikban a mentelmi jog alapján valamelyes akadályba ütköztek volna. N. IX. 152/8. GL 168. Miután az 1868. évi XXX. t.-cz- 35. §-a világosan azt rendeli, hogy a ho rv á t- szlá v on-dalm át o rsz ág i kép viselők a közös országgyűlésen, a közösöknek elismert ügyekben, szintoly önállóan és utasítás nélkül gyakorolják jogaikat, mint a közös országgyűlés többi tiagjai: ennek folytán e jogok gyakorlatában őket semminemű kötelező nyilatkozat, reversalis, klubszabályzat nem akadályozhatja s az oly kötelezés, mely által szólási, vagy cselekvési szabadságuk bármiként korlátoztatnék, vagy rájuk nézve a képviselői megbízás letételét '•enné kötelezővé, a törvény világos rendelkezésével szemben — érvénytelennek és semmisnek tekintendő. N. XXVII. 536. Gl. X. 169. A bíróságok által az országgyűlési mentelmi jog felfüggesztésere irányzott s a képviselőház vagy pedig a főrendiház elnökéhez intézett kérelemnek fel kell szereltetniük az előmyomozás iratainak legalább is azon részével, amelyből a kiadás körülményei kellőképen megbírálhatok. I. M 1884/5 6440. sz. Gl. 170. A mentelmi bizottság nem bocsátkozhatiik annak vizsgálatába, hogy a gyanú alapos-e, vagy sem, de miután tény, hogy az létezik,