Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

418 1874: XXXIII. t.-cz. 44. §. kat hivatalbal is kitörölni. 0. 1875. évi 173. az. Gr. V. 300. A jelen 41. §. alapján összeállított, a közp. választmány részéről felülvizsgált és a 42. §. rendelkezésihez képest közszemlére kitett névjegyzékek érdemleges kiigazítása csak felszólamlás alapján foglalván helyet, a közp. választmány törvénybe ütköző szabálytalanságot követett el akkor, amikor a közszemlére már kitett jegyzéket saját hatáskörében és felszólalás hiányában, a más ügyben felszólaló adózónak a választők jegyzékéből való kitörlésével kiigazította. G. 1895. évi 159. sz. Gr. V. 300. Gl. X. 150. 44. §. A felszólalási jogot csakis azok gyakorolhatják, kik választói jogosultsággal birnak s hogy mindenik választó jogositva van magát a jegyzékbe azon minősitvénynél fogva felvétetni, mely őt törvény szerint megilleti. Jelen esetben azonban azon választók, kikről állíttatik, hogy őket a választói jog több jogczimen megilleti, sem felszólalással, sem felebbezéssel nem élnek. Gölniczbánya városának tanácsa pedig a jelen törvény értelmében, mint jogszemély, jogosultsággal nem bírván, felszólalási joggal sem élhet. C. 1877. évi 311. sz. Gr. V. 300. Ha a választói jogosultság kérdéséiben beadott felebbezést az illető tévedésből nem irta alá, de felebbezési jogát igazolja azzal, hogy azt sajátkezüleg irta, a felebbezés elbírálás alá veendő. O. 1886. évi 177. sz. Gr. V. 300. Nem választó által mások nevében tett felszólalás a meghatalmazás hiányában is elfogadandó, ha a felebbezés >az érdekeltek által sajátkezű aláírással pótolva van. C. 1886. évi 251. sz. Gr. V. 300. Gl. X. 139. A m. tud. egyetem rektora nem tekinthető jogi személynek, hanem olyan egyén, akinek hivatali állásánál fogva kötelességében áll az 1874: XXXIII. t.-cz. 29. és 33. §-ai alapján mindazokat, akik az egyetem kötelékében állanak és képviselői választó jogosultsággal birnak, az összeíró küldöttségnek hivatalból bejelenteni. Ebiből foiyólag az egyetem rektorának akármiuő körülmények miatt a képviselői választói névjegyzékből kimaradtak érdekében jogában áll a központi választmányhoz felszólalással élni; minthogy pedig dr. M. G., az egyetem volt rektora, törvényes határidőben felszólalással, a központi választmány elutasító határozata ellen pedig dr. F. B. és T. K. törvényes határidőben felebbezéssel éltek, s minthogy felebbezők a fentebb idézett törvény 9. §-a szerint képviselői választói joggal birnak: a központi választmány határozatának megváltoztatásával a VTII. ker. képviselők választói névjegyzékébe föl veendők voltak. C. 1899. 103. Gr. V. 301. Gl. X. 138. A központi választmány határozata helybenhagyatik, mert a felebbezök a miatt, hogy a VT. ker. választók névjegyzékében az ő személyöket iletően helyesen bejegyzések fordulnak elő, felszólalással nem éltek, a S. H.-féle magyar hajó-, gép- és kazángyár részvénytársaság által helyettük tett felszólalást pedig figyelembe venni nem lehetett, mert >az illető választókerületben fel sem vehetett jogi személyek az 1874: XXXIII. t.-cz. 44. §-a értelmében felszólalással nem élhetnek. C. 1895. évi 303. sz. Gr. V. 301. Gl. X. 138. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 29. §-a szerint a képv. választók névjegyzéke évenkint hivatalból áHlittatik össze, a 33. §. értelmében pedig minden hatóság köteles a névjegyzék Összeállítására az adatokat kiszolgáltatni. Minthogy a Budapest székesfővárosi VIII. ker. m. kir. állami gymn. tanári testülete a képv. választói névjegyzékből kihagyatott, azok nevében dr. P. J., mint az