Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1S74:XXXM. t.-oz. hatósági közokirattal bizonyítandó. C. 1896. évi 230. sz. Gr. V. 289. 15. §. Választói jogosultság jogutódlás és testületi vagyon eseteiben. A szülök elhaltával az örökség utódaikra lazonnal átszállván, a választói képesség az örökölt földbirtok alapján igazolt, habár a tulajdonjog bekebelezési okirat később állíttatott is ki. C. 1878. évi 90. sz. Gr. V. 289. Testületek, egyletek, közalapok az általuk fizetett adó alapján nem követelhetnek országgyűlési képviselői választói jogosultságot s igy a választók névjegyzékébe sem vehetők fel. BM. 1875. évi 6187. sz. Gr. V. 290 Hitközségek mint erkölcsi személyek az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel nem vehetők. BM. 1884. évi 39.273. sz. Gr. V. 290. Az egyházak vagyoni minősités esetében sem vehetők fel a választók névjegyzékébe. BM. 1875. évi 36.670. sz. Gr. Y. 290. III. Fejezet. A választóh névjegyzéke. Az országgyűlési képviselőválasztók összeirását a törvényesen megalakított háromtagú küldöttségnek kell foganatosítania; az összeírásnál mind a három tag jelen lenni és a központi választmányhoz küldendő összeírást .aláírni tartozik. BM. 1900. évi 45.417. sz. a. G. vármegye központi választmányához intézett rendelete. Gr. V 290. Országgyűlési képviselőválasztókat összeíró küldöttségekbe beválasztott, egyúttal azonban nem felesketett központi választmányi tagok, felesketendők. BM. 1900. évi 26.172. sz. a. B. vármegye központi választmányához intézett rendelete. Gr. V 191. Az országgyűlési képviselőválasztók összeírására hivatott küldöttségek nem alakithatók meg ugy, hogy az összeíró küldöttségi elnökök szemeljék ki a központi választmány 15., 33., 36., 38. §§. 413 által választott egyének sorából a tényleg meghívandó tagokat. BM. 1895. évi 1343. sz. Gr. V. 291. Az összeíró küldöttségi elnökök nem nyerhetnek oly felhatalmazást, hogy a megbízatást el nem fogadó vagy a működésben akadályozott összeíró tagokat másokkal helyettesi thessék. E jog legfeljebb a központi választmány elnökét illetheti meg, de ezen helyettesítéseket a központi választmánynak bejelenteni köteles. BM. 1895. évi 39.797. sz. Gr. V. 291. 33. §. Az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék kiigazitása az összeíró küldöttségek joga és kötelessége lévén, a, hatóságok csak a kiigazításhoz szükséges adatokat kötelesek kiszolgáltatni. BM. 1897. évi 48.111. sz. Gr. Y\ 292. 36. §. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 36. §-ának azon rendelkezése, mely szerint, ha valaki a küldöttség előtt választói jogosultságának igazolása végett személyesen meg jelen, meghallgatandó, •— nem szolgálhat törvényszerű okul arra, hogy az irásbanelőterjesztett kérelem mellőztessék C. 1875. évi 255. sz. Gr. V. 292. 38. §. . Az 1874: XXXIII. t.-cz. 38. §-a szerint minden választó rendszerint azon község vagy kerület névjegyzékébe veendő fel, melyben az öszszeiráskor rendes lakása van C. 1891. évi 167. sz. Gr. V. 293. Minthogy a fellebbező a 38. §-ban részére biztosított elhatározási jogot már kimerítette azzal, hogy a székesfőváros I. kerületének névjegyzékébe való felvételét kieszközölte: ia lakhelyét magában foglaló kerületi névjegyzékéből való töröltetését, mint elhatározásának szükségképpen folyományát tűrni tartozik s a' két kerület közötti választást újra nem gyakorolhatja. C. 1897. évi 79. sz. Gr. V. 293. Gl X. 148. Az a választó, akinek ingatlan birtoka má? választókerületben fek-