Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1874: XXXIII. t.^cz. 38. '§. szik, rnint amelyben rendes lakhelye van, ha az összeíró küldöttség előtt ki nem nyilvánítja, hogy melyik választókerület névjegyzékébe kívánja magát bevétetni, a két választókerület bármelyikének névjegyzékébe jogosan bevehető. Gr. V. 293. A vt. 38. §-a értelmében minden választó csak egy és pedig azon község névjegyzékébe veendő fel, melyben az összeíráskor, illetve kiigazításkor rendes lakása van. C. 1887. évi 181. sz. Gr. V. 293. A választói névlajstromba való felvétel a rendes lakástól és nem az orvosi oklevélnek történt kihirdetésének helyétől van föltételezve. C. 1878. évi 318. sz. Gr. V 294. Gl. X. 149. A vasúti tisztviselők rendes lakhelyéül azon hely veendő, ahol állami adójuk fizettetik s ennélfogva ott veendők fel a választók névjegyzékébe. C. 1884. évi 87. sz. Gr. V. 294. Azok, kik a választói törvény 2. és 99. §-ai szerint birnak választói jogosultsággal, akkor, ha a rendes lakás iránt kétség támad, maguk jelölhetik meg azon községet, melyben felvétetni kívánnak. C. 1885. évi 9. sz. Gr. V. 294. Gl. X. 149. Azon körülmény, hogy nem állandóan lakik a házában, hanem a tanyán is tartózkodik, a választók névsorából való kihagyást meg nem állapithatja. C. 1886. évi 184. sz. Gr. V. 294. Gl. 149. Ha valamely választó nem. rendes lakása helyén, hanem birtoka vagy gyár- és ipartelepe helyén kívánja magát a választói névjegyzékbe felvétetni, akkor ezen kívánságát az összeíró küldöttség előtt szóval avgy írásban kell kijelenteni. C. 1886. évi 11. sz. Gr. V. 294. Gl. 148. Az ingatlan kereskedelmi gyár, vagy ipartelep birtokosának a választói törvény 38. §-a csak azon jogot adja meg, hogy akár rendes lakhelyének, akár az attól különböző azon választókerületnek névjegyzékébe vétethesse fel magát, de mindkét kerület névjegyzékébe leendőő felvételét nem igényelheti, mert minden választó csak egy község, illetőleg kerület névjegyzékébe vehető fel. C. 1887. évi 52. sz. Gr V. 294. A választási törvény 38. §-ának értelmében bárki csak egy választókerület névjegyzékébe vehető fel. C. 1893. évi 79. sz. Gl. X. 148. Adóiv nem nyújt bizonyítékot sem a felszólaló lakhelyére, sem pedig arra nézve, hogy ő mult évben S. és W. czég tagja és mint ilyen adóval megróva lett volna. C. 1892. évi 79. sz. Gr. V. 294. Már az összeíró küldöttség előtt kell azon kívánságnak kifejezést adni, hogy mely kerületben óhajtják választói jogukat gyakorolni. 0. 1898. évi 118. sz. Gr. V. 295. Gl. X. 148. Helyhatósági bizonylatok egyedül egy magukban a választói jog igazolására nem elegendők. C. 1898. évi 119. sz. Gr. V. 295. A csatolt czégjegyzék-kivonat bizonyítja, hogy G. B. a G. és fia czég tagja. C. 1893. évi 107. sz. Gr. V. 295. A felebbezéshez csatolt s 1893. évi szept. 29-én kiállított bizonyítványával csak az van bizonyítva, hogy felszólaló állandóan az V. kerületben lakik és nem egyszersmind az is, hogy a választási névjegyzék kiigazításakor is ott lakott. C. 1893. évi 81. sz. Gr. V. 295. A felebbezéshez A) alatt csatolt bizonyítványával nemcsak az V. ker. választók névjegyzékébe W) betű 80. tétel alatt előforduló W. D. szabómesterrel való személyazonosságát, hanem azt is beigazolta, hogy évek hosszú során át a főváros VI. kerületének állandó lakosa és mert felszólamlót, kinek az idézett helyhatósági bizonyítvány szerint üzleti bolthelyisége az V. 'kerületi Gizella-tér 3. sz. alatt létezik, — az 1874: XXXIII. t.-cz, 38. §-ához képest megilleti azon jog, hogy a választókerületet, melynek