Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1874: XXXIII. t.-cz. 13—14. §§. Valamely adóközség pénzügyminiszteri rendelet folytán ínségesnek lévén tartandó s területén az adóbehajtás rendeletileg beszün tettetvén: az adóhátralék ott a választói jogosultságot ki nem zárja. C. 1880. évi 62. ,sz. Gl. X. 148. Birság az adó forgalma alá nem esvén, annak meg nem fizetése a választói jog gyakorlását gátló akadálynak nem minősíthető. C. 1895. évi 143. az. Gl. X. 148. 13. §. Választhatóság kizárása. A tárgyalásnak nem vitás adataival bizonyítva van., hogy P. M. a fehértemplomi királyi törvényszéknél viselt itélöbirói állásáról a választást megelőző napon mondott le és ez a lemondás csak ugyanannak a hónapnak végén lett az arra illetékes legfelsőbb helyen elfogadva s így, miután a közhivatali állás megszűnésének idejére nézve nem a lemondás, hanem annak elfogadása s illetőleg a felmentés bekövetkezése irányadó: kétségtelen, hogy P. M. a választás napján itélöbirói állást viselt oly törvényszéknél, melynek hatásköre kiterjed arra a választókerületre, melyben mint képviselőjelölt fellépett, miből önként következik, hogy ott a 166. §. szerint országgyűlési képviselőnek érvényesen nem lett volna megválasztható. C. 1902. évi 158. sz. Gr. V. 288. 14. §. Választói jog igazolása. Uj bizonyítékok csak a központi választmány előtt állított körülmények bővebb beigazolása végett hozhatók fel a fellebbezési beadvány mellett. C. 1875. évi 296. sz. Gr. V. 288. Gl. X. 139. A becsatolt anyakönyvi kivonatból a személyazonosság kellően ki nem tűnvén, a választói jogosultság megtagadható. C. 1877. évi 158. sz. Gr. V. 288. Tekintettel arra, hogy sem a felszólaláshoz, sem a fellebbezéshez bizonyíték mellékelve nincs, még csak az összeirási lajstrom kivonata sincs csatolva, melyből kitűnnék, hogy a felszólaló részéről nehezteltek mily czim alatt vannak felvéve, ezen kúriai bíróság az 1874: XXXIII. t.-cz. 51. §-a szerint minden ujabb vizsgálat mellőzésével lévén hivatva határozni: a központi választmány határozata fhelyberahagfatik. 0. 1884. évi 67. sz. Gr. V. 289. Gl. X. 139. A központi választmány tagjai által a választói jogosultságra vonatkozó törvények értelmezése iránt intézett kérdésekre válaszolni a kir. kúriai bíróság hatásköréhez nem tartozik. C. 1885. évi 2. sz. Gr. V. 289. Gl. X. 137. A községi bizonyítvány annak elbírálásánál, hogy valamely adózó a választói névjegyzékbe felvehető volt-e, figyelembe eem jöhet. C. 1892. évi 131. sz. Gr. V. 289. Az okirat a jogosultak nevére vonatkozó részében nyilván kiigazítva lévén, s a kiigazítás a kiállító főszolgabíró által megemlítve nem lévén, az aggályosnak tekintendő s mint ilyen, az azzal bizonyitaini kívánt ténykörülmény kimutatására nem alkalmas. 0. 1894. évi 76. sz. Gr. V. 289. A választói jog kimutatására megkívántató adó mennyisége rendszerint az 1874: XXXIII. t.-cz. 14. §-ában körülirt adatokkal bizonyítandó, felebbező azonban nem bizonyította, hogy mily mérvű jövedelem s illetve fizetés után van megadóztatva, magában véve a telefonhírmondó pénztárnoka részéről kiállított értesítés pedig, melyben sem a fizetés, sem az adó öszszege nincs kitüntetve, a választói jog igazolására s illetve a választók névjegyzékébe való felvételnek elrendelésére alapul nem szolgálhat. C. 1896. évi 218. sz. Gr. V. 289. A névazonosság nem adóikönyvvel, hanem anyakönyvi kivonattal vagy