Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1874: XXXIH. t.-cz. 7. §. 405 meghaladó évi illetmény után a másodosztálybeli adó törvényszabta időben, kifizettetett, az illető a választók sorába fölveendő. C. 1877. 179. Gr. V. 279. Napidij-illetményre nem alapítható a választási törvény 7. §-a alapján a köz- és magántisztviselőket megillető választói jog. C. 18i4. évi 19. sz. Gr. V. 279. Azon állami tisztviselő, ki az 1874: XXXIII. t.-cz. 7. §-on alapuló jogosultsággal bir, az említett törvény 29. és 30. §-ai értelniébeu a választók névjegyzékébe hivatalból felveendő. 0. 1878. 376. sz. Gr. V. 279. A. magyar kir. államvasút] pályafelvigyázó fizetése alapján v.úlesztói törvény 7. §-ának utolsó rendelkezése szerint, a választók névjegyzékébe felveenió. ('.. 3886. 3i6 sz. Gr. V. 279. Gl. X. 144. Az ügyvédi kamarák hivatalnokai, a választói jogosultság tekintetében az 1874: XXXIII. t.-cz. 7. §-ában felemiitett köztisztviselők közé sorozandók. C. 1886. 249. sz. Gr. V. 279. Gl. X. 144. A dijnoki minőség nem akadály arra, hogy valaki más alapon választói jogosultságát ne gyakorolhassa. C. 1886. 51. sz. Gr. V. 279. Gl. X. . 1417. A választói törvény a választói jogosultságot neon teszi az állami tisztviselők foglalkozásának minőségétől függővé. (Ezen határozat alapján egy magyar államvasuti mozdonyvezető, ki 600 forint rendes évi fizetést élvezett, felvették a választók lajstromába. G. 1886. 347. sz. Gr. V. 279. Gl. X. 144. Főispánilag kinevezett vagy helyettesített községi jegyző választói jogát nem az 1874: XXXIII. t.-cz. 9., hanem osak annak 7. §-ára alapithatja. C. 1875. 22. sz. Gr. V. ^ 279. Gl. X. 145. Aljami tisztviselők hivatali fizetéseit) terhelő jövedelmi adó külön bevallásának s kivetésének helye nem lévén, választási jogosultságuk meg nem tagadható azon okból, hogy az adózók sorában elő nem fordulnak. C. 1875. 153. Gr. V. 279. Gl. X. 144. A tisztviselő választási joga a törvény által nem hivatalhoz, hanem tisztán a személyhez lévén kötve, a felszólamlási határidő elmulasztása esetében mentségül nem szolgálhat, hogy a tisztviselő az ideiglenes névjegyzék összeállításakor hivatalát még el nem fogadta. C. 1877. 163. s*. Gr. V. 280. A központi választmány határozatának megváltoztatásával P. I. az 1897. évi VIII. kerületi választók névjegyzékébe felvétetni rendeltetik; mert a felebbezéshez csatolt adatokkal bizonyítva van, hogy P. I. 1895. évi november 1. napjától kezdve Budapesten a VIII. kerülethez tartozó Baross-utczában állandó lakással bir; továbbá, hogy mint a pécsi kir. itélő tábla segédhivatalának volt igazgatója, évi 910 frt összeggel végleg nyugdíjaztatott, s igy, miután eme nyugdíj az állampénztár részéről fizettetik, ebből okszerűen következik, hogy a megfelelő IV. osztályú kereseti adó a nyugdíj részletének fizetésénél rendszeresen levonatik, nevezettnek tehát az 1897. évi választók névjegyzékébe való felvételét az 1874: XXXIII. t,-cz. 7. §. alapján elrendelni kellett. C. 1896. 259. sz. Gr. V. 280. A központi választmány határozatá'nak megváltoztatásával D. E. az 1897. évi választók névjegyzékéből töröltetni rendeltetik; mert az I-ső osztályú személy és kereseti adó más adónemmel össze nem foglalható s választói jog vizsgálatánál figyelembe nem vétetik, D. E. pedig — a fölszólalásra vezetett adókimutatás szerint •— 1895. évre egyébként IV. osztályú kereseti adó fejében 7 írttal volt megróva, amely összegnek 600 frt évi fizetés felel meg (1875: XXIX. t.-cz. 26. §.) s igy mint kereskedősegéd, ezen az alapon bir választói joggal. C. 1896. 226. sz. Gr. V. 280.