Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
•*Ö2 1874: XXXIII. A választói névjegyzékbe felveendő az elhalt anyának egyetlen fia, ha általa fizettetik a választói jogosultság alapját képező ingatlan (V4 úrbéri teleknek megfelelő) utáni adó. C. 1886. évi 523. sz. Gr. V. 275. A vt. mindazon rendelkezései, melyek szerint a választói jog bizonyos meghatározott összegig terjedő jövedelemtől van függővé téve, miután eltérő különös intézkedést magukban nem foglalnak, nem vonatkozhatnak másra, mint a forgalomban levő folyó értékre. Ezen általános szabály alól nem tehető kivétel azokra nézve sem, akik a 3. §. b) pontja alapján azon alapon birnak választói joggal, mert oly földnek vannak birtokában, mely 16 frt tiszta jövedelem után van földadóval megróva és abból a körülményből, hogy a vt. hozatala idején az 1852. évben készült kataszteri munkálatoknál a tiszta jövedelem pengő pénz szerint van kimutatva, még nem következik, hogy miután ez idő szerint már az 1875. évi VII. t.-cz. által elrendelt kataszteri munkálatok alapján a földadó alapjául szolgáló jövedelem a folyó érték szerint van kitüntetve, a választói jog alapjául szolgáló jövedelem mégis a pengő pénz szerint számittassék. E szerint, miután az uj kataszteri munkálatok alapján a földadó a pénzügyminiszternek az 1883. évi 46. t.-czikkben nyert fölhatalmazás alapján kiadott 72988/83. számú rendeletével jelenleg 25.5 százalékban vettetik ki, mely százaléknak a Vt. 3. §. b) pontja alapján a 16 frt jövedelem után 4 frt 8 kr. felel meg: a 4 frt 8 kr.-t meghaladó földadóval megrótt •— rendezett tanácsú városi — lakosok a vt. 3. §-ának p) pontja alapján választói joggal birnak. 1896. évi 303. sz. Gl. X. 142. Felebbező föld-, házbéradó és házosztályadó czimén annyi adóval van megróva, melynél fogva őt a vt. 3. §-a értelmében a választói t.-cz. 4., 6. §§. jogosultság megilleti, és a rá kirótt adót annak idején megfizette, dijnoki minősége pedig nem lehet akadálya annak, hogy más alapon megillető választói jogosultságot ne gyakorolhasson. C. 1886. évi 51. Gl. X. 142. A füstszám szerint megejtett választás módozata és eredménye, mint közigazgatási kérdés, a kir. Curia birósági illetőségéhez nem tartozik, mert jelen esetben Vád község füstszám alapján jogosult választóinak nem ezen jogosultsága, hanem csupán az általuk megejtett választás foganatosításának módozata forogván kérdésben: ez, mint a nevezett község kebli intézkedését tárgyazó közigazgatási kérdés, a m. kir. Curia birói illetőségéhez nem tartozik„ C. 1875. 3. Gr. V. 275. 1. Gl. X. 137. A különböző községekben fizetett földadó a választói jog megállapítása végett összeszámítható. C. 1886. 753. sz. Gr. V. 275. A választói jogosultság alapjául a külön czimek alatti rokon adónemek, mint a házbér-, házosztályadó és földadó, egyesithetők. C. 1887. 33. Gr. V. 275. 6. §. Adóalap. A választói jog nem a földbirtok tulajdonától, -hanem annak jövedelmi mennyiségétől lévén függővé téve, a választói jogot az 1874: XXXIII. t.-cz. 6., 7. és 14. §-ai alapján a haszonélvező is gyakorolhatja. C. 1875. 532. sz. Gr. V. 276. Gl. X. 143. A személyes kereseti adó, melynek alapján a választói jog megadható, az 1874:XXXIII. t.-cz. 6. §-ában felsorolva nem lévén, a személyes kereseti adó, a jövedelmi adóba be nem számíttathatván, — az e czimén kirótt adó, a jövedelem után fizetett adóval nem összegezhető. C. 1876. évi 16. sz. Gr. V. 276. -Gl. X. 143. Ha valaki 7 frt 50 krajcár házbérés 11 frt harmadosztályú keresetadóval rovatott meg, a választók névjegyzékébe felveendő. Mert, fe-