Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1874:iXXXJH. t.-oz. 6. §. 403 lebbező a bemutatott adókönyveoske és összeirási lajstrom-kivonat szerint 1885. évben: 7 frt 50 krajcár házbér- és 11 frt harmadosztály^ keresetadóval rovatott meg. '-ttízen adók pedig az azok kivetési alapjául szolgált jövedelmeknek az 1874: XXXIII. t.-cz. 6. §. b) pontjának hasonszőrű alkalmazása mellett való összeszámitásával 105 frtot meghaladó évi jövedelemnek felelnek meg. C. 1886. évi 289. sz.Gr. V. 276. 1. A választói jogosultság alapjául a harmadosztályú keresetadó az első és másodosztályú kereset-, ugy a jövedelmi pótadóval — miután ezek nem jövedelem, hanem személyek, illetve utóbbi után fizetett adó után vettetnek ki — nem egyesithetők. C. 1887. évi 53. sz. Gr. V. 276. 1. Gl. X. 143. Tekintve, hogy a felszólaló felebbezéséhez mellékelt adókönyvecske szerint 1886. évben csak 10 frt harmadosztályú kereseti adóval rovatott meg, azon adóösszeg pedig az 1874: XXXIII. t.-cz. 6. §. d) pontja szerint követelt 105 frt évi jövedelemnek meg nem felel, tekintve, hogy a kivetett első- és másodosztályú kereseti adó, ugy a jövedelmi pótadó, miután ezek nem a jövedelem, . hanem személyek, illetve utóbbi után fizetett adó után vettetnek ki, figyelembe nem vehetők stb. A különböző községekben fizetett földadó a választói jog megállapítása végett öszszeállitható. C. 1886. évi 753. sz. Gr. V. 276. 1. Oly esetben, midőn valaki jövedelmi adó alá eső több mint 105 frt évi jövedelem után van megadóztatva, de jövedelme az adóhivatali kimutatás szerint több forrásból ered s ezek közül egyik-egyik másában állítólag a 105 frt évi jövedelmet meg nem üti, ha mindazonáltal eren különböző jövedelmi források olvanok, melyek az 1874:XXXIII. t.-cz. 3., 4., 5. és 6. §-aiban a választói jog gyakorolhatására alap gyanánt elősorolva vannak, ezen összesitett jövedelem alán ián a választók névjegyzékébe fölveendő. C. 1886. évi 184. sz. Gr. V. 277. Eia az elhalt anyának egyetlen fia által fizettetik a választói jogosultság alapját képező ingatlan utáni adó, akkor az illető a választói név,jcgyzíkbe felveendő. (Cuua 1SS6. évi 523. sz. a.) — Ha a benuitjlott adókivetési lajstrom kivonata szerűn felebbező vegyeskoreskedése után van megadóztatva, akiíor kereskedni minőségét Külri.i igazolni nem tartozik. C. 1886. évi 753. sz. Gr. V. 277. A kereskedői czégek beltagjai választói jogukat az 1874:XXXIII. t.-cz. 6. §-ának e) pontja alapján, a czég neve alatt lerovott adózással is igazolhatják. C. 1876. évi 11. sz. Gr. V. 277. A kereskedői czég beltagjai, ha ebbeli minőségüket felebbezésük mellett czégbejegyzéssel igazolják, a választók névjegyzékébe felveendők. 0. 1877. évi 194. sz. Gr. V. 277. Gl. X. 143. A gyárüzletnek politikai és közigazgatási okokból engedélyezett adómentessége, a választói jogvesztést maga után nem vonja. Curia 1886. évi 263. sz. Gr. V. 277. Gl. X. 143. Felebbező választói jogosultságát házbirtokára alapit ja s az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 6. §-ának a pontja értelmében házbirtoka alapján azoknak van választói joguk, akik olyan házat birnak, amely legalább 105 frtnyi évi tiszta jövedelem után rovatott meg házbéradóval s minthogy az 1883. évi XXXI. t.-cz. 6. §-a értelmében Budapesten minden 100 frt tiszta jövedelemre 22 frt házbéradó esik, felebbező akkor birna választói joggal, ha 23 frt 10 kr. házbéradóval rovatott volna meg; a felebbezéshez csatolt adókönyv szerint azonban felebbező csak 17 frt 7 kr. házbéradóval rovatott meg, őt tehát házbirtoka alapján választói jog meg nem illeti, 0. 1894. évi 55. sz. Gr. V. 277.