Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

386 A Curia 'bíráskodása képvii|eloválasztási ügyekben azonosságát nem közvetlen tudomása alapján tanúsítja, hanem abból a körülményből következteti, hogy a választói névjegyzékben más hasonnevű választók elő nem fordulnak, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a kérvényezők a névjegyzékben előforduló hasonnevű választókkal nem azonosak, hanem esetleg a kerületnek hasonnevű nem választó lakóival azonosak, és tekintve, hogy mindezek szerint a kérvény 21. §-nak meg nem felel, azt a 31. §. b) és 65. §. értelmében visszautasitani kellett. Gl. X. 117. 226/1902. Bauer Mihály esete: A kérvényezőknek a választói névjegyzékben foglalt választókkal való személyazonosságáról nem a községi biró és jegyző, hanem a biró és két esküdt által kiállított tanúsítvány az 1886: XXII. t.-cz. követelményének nem felel meg. Ennélfogva a kérvény a 31. §. b) pontja alapján visszautasítandó! volt.' 292/905. Gl. 75. sz. A hir. Curia II. tanácsának határozatai. ilakkai Zsigmond esete: (3. §. 2., 4, 10., 18., 27. p., 4, 28. §§.) I. A kérvényezők meghatalmazottja a kérvénynyel egyezőleg Makkai Zsigmond képviselővé történt megválasztását érvénytelennek kimondani, s az 1899: XV. t.-cz. 28. §-a alapján Légrády Károly többségét megállapittatni kérte. Ez a kérelem a képviselőválasztás feltétlen megsemmisítéséire kiterjedőnek nem tekintethetvén, a m. kir. Curia a kérvényben felsorolt érvénytelenségi okokat és tényeket mérlegelés tárgyává nem is tehette. II. A törvény 4. §-a azokat a szavazatokat, amelyek mint erőszak, vagy fenyegetés által kieszközöltek érvénytelenítők, a képviselőre adott szavazatokból leszámítani igen, de azokat az ellenjelölt szavazataihoz hozzászámítani nem engedi. Gr. V. 161. Gl. X. 54. ítélet : 405/1901. sz. Kiss Ferencz esete: (3. §. 2., 6., 16. p., 86., 87., 96, 110. §§.) I. Miután a kérvényben nem határozott állítás volt előterjesztve a képviselő részességére nézve, hanem csak az egyes tanukhoz az iránt intézendő kérdés hozatott javaslatba, hogy a képviselő tudott-e az állítólagos ígéretekről, fenyegetésekről, illetve, hogy azok nem megbeszélés folytán, az ő kérelmére voltak-e alkalmazva; ennélfogva a bizonyítási eljárás mellőztetett, annál inkább, mert a kérvény kizárólag feltétlen érvénytelenségi okokra alapíttatott. II. Jogtalan előny kilátásba helyezésének nem tekinthető, ha a képviselő szerzett jogok érvényesítésének előmozdítását hangoztatja.. III; Az ármentesitési adó leszállítása iránt tett általános nyilatkozatok az ártéri adóviszonyok helyesbítésére irányulható jogos igényeli megfelelő méltánylására vonatkoztathatók, aminélfogva az ily Ígéret szintén nem esik a 3. §. 2. pontja alá/Gr. V. 162. Gl. X. 15., 16., 102., 106. Végzés: 411/1901. Dr. Beck Marcell esete: (3. §. 2., 10., 11. a. e. p. 4., 5., 28., 81, 84. §§. 1874: XXXIII. t.-cz. 15. §.) I. Bárha a kérvényezők több érvénytelenségi okra és tényre alapított kérvényükben utolsó helyen terjesztették elő a 3. §. 1. pontjára alapított kérelmüket, ugy a logika, mint a törvényes sorrend szerint első sorban ez az érvénytelenségi ok bírálandó el. II. A kérvényezők a 28. §-ra alapított kérelem előterjesztésénél a 3. §. 27. pontjára nem hivatkoztak ugyan; — de minthogy a kérvény tartalma kétségtelenné teszi, hogy már a 28. §-ra alapított kérelmüknél ama (27-ik) pont rendelkezését tartották szem előtt, ennélfogva akkor, midőn a 28. §-ra alapított azt a kérelmüket, hogy a választás törvényes eredménye megállapittassék, elejtették, — nem zárathattak el ez által attól, hogy