Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A Ouria bíráskodása kiépviselőválasztási ügyekben S85 lasztási elnök államhivatalnok (amennyiben t. i. ' csak a részére egyébként is hivatalosan kijáró utazási és napidíjak állapíttattak meg), hogy a képviselőnek és a többi választásvédőknek közös meghatalmazottjuk volt s ez a meghatalmazott a bizonyítási eljárás folyamán nem személyesen, hanem olyan helyettes által képviselve járt közben, akit sem a képviselő, sem az ellenkérvényezők meghatalmazottjukul nem vallottak, kinek költsége tehát a kérvényezőket nem terhelheti. VIII. Miután az, aki a bizonyítási eljárás során a kérvényezőket képviselte, nem ügyvéd, a vonatkozó költség a kérvényezők ügyvédje költségének megállapításánál is figyelmen kivül hagyatott. Gr. V. 131. Gl. X. 37., 54., 80., 85., 93., 98., 100., 101., 111., 121., 126., 132. ítélet 916/1902. sz. Szatmári Mór esete: (3. §. 2., 7., 8. p., 14., 23., 46., 70., 71., 72., 79., 114., 119. §§., 1878 :V. t.-cz. 172. §.) I. Miután a kérvény határozottan előadja, .hogy az izgató kifejezéseket a képviselő programmbeszédében használta, miután továbbá kérvényezők a 3. §. 8. pontját is kifejezetten felhívták, ennélfogva nem találtatott szükségesnek, hogy a kérvény szövegében külön is kiemeltessék, miképp az izgató kifejezések azzal a czélzattal használtattak, hogy ezek által a 'képviselő a választás eredményét befolyásolja. II. A 3. §. 8. pontja két külön rendelkezésének megfelelőleg az izgatás elkövetésének módja is kétféle, amelyek elseje a „gyűlöletre izgatás" (osztály, nemzetiség, stb. ellen). Minthogy pedig a gyűlöletre izgatásnál az elkövetés módja az egyes osztályok, nemzetiségek, hit feleikeze tök tényleges helyzetének gyűlöletes szembeállításában s oly kifejezések használatában áll, amelyek gyűlölet gerjesztésére alkalmasak: a gyűlöletre külön felhívás nem szükséges. uivas ntíiix sZiUUiSt/gtíS. íiivaa ±±tM-U sauiüseges. III. Bárha a bizonyítási eljárás elrendelése és annak foganatosítása után oly változások álltak is be a m. kir. Curia itólőtanácsában, amelyek a 14. és 119. §§-ok alapján a kérvénynek egészen uj tár-' gyalását tették szükségessé; ugy mégis, tekintettel arra, hogy a felek az uj tárgyaláson az előző alkalommal megnevezett tanukat ugyanazon tényekre kérték kihallgattatni — ezek pedig az első tárgyalás után elrendelt és foganatosított bizonyítási eljárás folyamán már kihallgattattak, — ennélfogva a m. kir. Curia a már meglévő bizonyítási anyagot a további eljárás alapjául elfogadta. IV. A m. kir. Curia a tanubizonyitékok mérlegelésénél az úgynevezett pozitív és negatív tanuk közt különbséget nem tesz s igy valamely beszéd elmondásánál jelen volt egyének, akik annak tartalmáról közvetlen érzéki észleléssel tudomást szerezni képesek, egyenlő nyomatékkal és sulylyal mondhatják, hogy a szónok íbizonyos kifejezéseket használt vagy nem használt. Továbbá a nem emlékezés részletekre nem zárja ki az arra való emlékezést és ekként annaik tanúsítását, hogy bizonyos sziabatosan megjelölt és a tanú elébe tartott izgató jellegű és nagyobb figyelmet keltő tény meg inem történt, bizonyos hasonló természetű megjelölt kifejezések a szónok által nem használtattak. Gr. V. 149. Gl. X. 24., 89., 98., 112., 129., 132. ítélet: 947/1902. sz. Szacelláry György esete: A kérvényhez A) alatt csatolt jegyzéknek sem tartalmából, sem az arra vezetett hitelesítési záradékból ki nem tűnik, hogy a választóknak névjegyzékét magában foglaló ez okirat az 1901. évi országgyűlési képviselőválasztásra érvényes választói névjegyzék kivonata; tekintve, hogy a kérvényre vezetett közjegyzői hitelesítési záradék bizonysága szerint a kir. közjegyző a kérvényezőknek a névjegyzékben I foglalt választóikkal való személyI 25