Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A Guria Ibiráskodása képviselőválasztási ügyekíben 379 hanem csak abban az esetben hívható fel ama pont, hogy ha az érvényes névjegyzék valósággal mellőztetett, illetőleg az .egy másikkal cseréltetett ki. Ha ily tényleges és valóságosi kicserélés nem történt, akkor az esetleg érvénytelen szavazat, mint viszonylagos érvénytelenségi tényelem, a szavazatok számtani arányát befolyásolja csak. Gr. V. 12. Gl. X. 87. 119. ítélet: 416/901. c) b) sz. Gróf Dessewffy Emil esete: Ha a 3. §. 1. pontjára alapított érvénytelenségi ok felhozatala esetén a választást védők a 82. §-ban foglalt kötelességükhöz képest megnevezik (vagy ibemutatják) ama község választóinak névjegyzékét, a melyben a képviselő, mint választó felvéve van, akkor a kérvényezőknek arra vonatkozó pnszta tagadása, hogy a képviselő a bemutatott vagy beszerzett jegyzékben feltüntetett egyénnel azonos, — egymagában nem elegendő arra, hogy a választást védők az azonosság igazolására szoríttassanak, hanem ellenkezőleg, a kérvényezők tartoznak oly adatot szolgáltatni, amelynél fogva az azonosság kétségessé válhatik. Gr. V. 18. Gl. X. 9, 124. ítélet: 450/901. Gróf Teleky Domokos esete: (3. §. 6. p., 28., 29. §§., 7. §., 10., 9. §§. a) és b) p. 73., 121., 126. §§.) I. A 28. §-on alapuló kérelem elő nem terjesztése esetében tárgytalan az a kérdés, hogy vájjon a kisebbségben maradt ellenjelölttel szemben forog-e fenn valamely érvénytelenségi ok. II. Az etetés és itatás fogalma a törvényben meghatározva nem lévén, ezek közönséges szószerinti értelmükben veendők. III. Ha kifejezetten nem is állíttatik, hogy az etetés és itatás mily czélból történt, ugy a tényleg előadott és bebizonyított egyéb körülményekből a törvényellenes szándék mégis megállapitjbató. A társadalmi állás különbözőségének erre való ibefolyása. IV. Maga az a körülmény, hogy az etetés-itatáskor a választók bizonyos jelölt mellett leendő szavalásra már felvonultak, nem zárja ki a tényleg fennforgó egyéb körülmények méltatását és ebből a törvényben tilalmazott etetés-itatás fennforgásának megállapítását. V. A meghatalmazott beismerése feltétlenül kötelezi azt, aki ellen az eljárás folyik, illetve akinek nevében a beismerés tétetett. Gr. V. 21. Gl. 13, 21, 64, 66, 100, 121, 129, 130, 131. ítélet: 10/902. Kovács Fái esete: (62. §. 3. bek.) A tárgyalás köréből való kizárása oly érvénytelenségi oknak, amely a 3. §-ban felsorolva nincs, amelyre nézve tehát a Curia hatáskörrel nem bir. Gr. V. 22. 1. Gl. Z. 116. Végzés: 61/902. sz. Bedő Albert esete: (3. §. 6., 13., 14. p., 4., 70., 121., 158. §§.) I. Nem elegendő csak azt állítani a kérvényben, hogy az etetés-itatás jogosult választóval történt, hanem előadandók ama ténvek, illetőleg adatok, amelyekből a 3. §. 6. pontjában körülirt jogellenes czélzat tényként megállapítható. Ezt a czélzatot maga az az egy körülmény, ' hogy a képviselő lakomát adott, azon résztvett, stb. meg nem állapítja. II. A lakomát rendező választók szavazata eme ténykedésük folytán még nem tekinthető a 3. §. 6. pontja alá esőnek, ezek szavazatát, mint érvénytelent, a 4. §. nem sorolja fel s igy ez irányban bizonyítás sem rendelhető el. III. Meg nem engedhető annak a bizonyítása, hogy a szavazás megtagadtatott oly választótól, aki nem is az illetékes szavazatszedő küldöttségnél kívánt szavazni. Gr. V. 26. Gl. X. 16, 18, 52, 88, 81, 119. ítélet: 67/902. sz. Szentiványi Gyula esete: (3. §. 2., 4., 6.. 9. e), 10., 11. a), b), c), 16. pont, 23., 70., 154. §§.) I. Ha a képviselőválasztás érvénytelenségének kimondása, illetőleg annak megállapítása kéretik, hogy az érvényes szavazatok többségét az ellenjelölt kapta meg, ez két külön és önálló kérelem, amelyek egyike a