Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
;380 A Curia bíráskodása képviiselőválasztási ügyekben másiktól függetlenül ejthető el va^y tartható fenn. II. Tény megjelölése nélkül az érvénytelenségi ok tartalom nélküli állitás. III. A részesség, illetve a megelőző és kifejezett beleegyezés állítása tüzetes támogató ténybeli adatok előadása nélkül, hasonlólag alkalmatlanok a további eljárásra. IV. A ténybeli adatoknak is határozottan ki kell terjedniük a hely, idő és elkövetési mód mozzanataira, mert azok nélkül a mérlegelésnek még a lehetősége is ki van zárva. V. ÜSTem hozható fel a választási elnökkel szemben a bizalmi férfiúnak eltávozása, még hogy ha utóbbi a választási elnök sérelmezett intézkedése miatt hagyja is el a szavazás helyiségét. VI. Ha a feltétlen érvénytelenségi okok esetleg mint feltételesek is érvényesíttetni kivannak, akkor ennek a 3. §. 10. pontjára való hivatkozással, már a kérvényben kifejezést kell adni. Gr. V. 32. Gl. X. 24, 39, 56, 87, 103. ítélet: 118/902. Madarász Imre esete: (3. §. 2., 3., 5., 6., 13., 25. és 27. pont, 4., 5. §§. 24. §. 2. bek. 28., 70. §§., 154. §. 7. bek. 158., 159., 160. §. 1874. XXXIII. t.-cz. 59., 61., 62., 75., 82. és 86. §§. Utalás a 156/901. c. b. határozatra.) I. Az a körülmény, hogy a kérvényezők a kérelemnek a kérvényben előadott sorrendjétől eltérve, a kérelmet első sorban a 3. §-nak a szóbeli tárgyaláson is fenntartott 27. pontjára alapitják és csak másodsorban egyéb, abszolút érvénytelenségi okokra, hogy tehát az érvénytelenségi okok sorrendjét a szóbeli előadáson ekként megváltoztatták: a kérvény elutasítására törvényes indokul nem szolgálhat. II. Megvesztegetési tény vagy ígéret állítása a megvesztegetett megnevezése és a czélzat körülírása nélkül hiányos előadás. III. Ugyanez áll az etetés-itatásra nézve is. IV. A 70. §. csak uj bizonyítékok, de nem uj tények felhozását engedi meg. V. A választási elnök helyesen jár el, ha az ő küldöttségéhez be nem osztott, a másik küldöttség zárórája után jelentkező választók szavazatát el.nem fogadja, mert bár a szavazat senkitől meg nem tagadható, •a sziaíbály mégis 'ama küldöttség eljárasára alkalmazandó esalk, melynél a választó a közzétett rendelkezések szerint, szavazhat és szavazni tartoznak. Gr. V. 38. Gl. X. 35, 106. ítélet: 184/902. sz. Éhen Gyula esete: (3. §. 26., 5., 10., 21. p. 124., 153., 159. §§. 1874. évi XXXIII. t.-cz. 75., 83. §§. 1886. évi XXII. t.-cz. 21., 62., 63. §§.) Nem ütközik a 159. §-nak a záróra kitűzésére vonatkozó rendelkezéseibe az a tény, mely szerint a községek sorrend szerinti leszavazása után a záróra nyomban ki nem tüzetett, hanem azt megelőzőleg a jelentkezett választók még leszavaztattak. Gr. V. 46. Gl. X. 17., 32., 49. ítélet: 206/1902. sz. Vancsó Gyula este: (3. §. 26, 6, 10., 15. p. 7. §. b) p. 158. §. 1874. évi XXXIII. t.-cz. 74., 77., 78. §§.) I. A 3. §. illető pontjára való hivatkozás elmulasztása az érvénytelenségi ok előadásánajk lényeges hiánya. II. Magának az ellátás számlájának egyszerű végösszegéből, valamint abból, hogy egyes választóik lerészegedtek, nem lehet következtetés utján törvényszerű bizonyossággal megállapítani, hogy a választóknak a választás ideje alatti ellátása a szükségesség mérvét meghaladta. A 3. §. 6. pontja, illetőleg-a 7. §. b) pontja tekintetében tehát kifejezetten elő kell adni, hogy mi volt ételben és italban az, amiben a szám szerint megnevezett választók a szükségen felül részesültek. III. A részességet a kérvénynek kifejezetten kell előadnia és az annak megállapítására szükséges tények határozottan felsorolandók, aminél fogva a részesség helyes •előadásának el nem fogadható az, amidőn a részességet a kérvény