Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A Curia bíráskodása képviselő választási ügyekben. A kir. Curia I. tanácsának határozata. Br. Gagern Milksa esete (3. §. 1. p.) : Az a körülmény, hogy a megtáma­dott képviselő a magyar állam­polgárságot a kérdéses választás­tól visszafelé számitva kevesebb, mint 10 év előtt szerezte meg, az li879:L. t--cz. 15. §-ának (s ille­tőleg az 1899: XV. t.-cz. 3. §. 1. p.-nalk) alkalmazása szempont­jából nem zárja ki annak bizonyí­tását, hogy a magyar állampolgár­ság más alapon, tehát pl. leszár­mazás cimén is fennáll. Az 187*9: L. t.-cz. különös rendelke­zéseivel szemben a magyar állam­polgárság bizonyítására egyma­gukban még a hatóság oly rendel­kezései sem szolgáltatnak törvé­nyes alapot, amely hatósági ren­delkezések, pedig egyébként a do­log természeténél fogva a magyar állampolgárság fenforgását fel­tételezik. Gr. V. 3. Gl. X. 5. íté­let: 304/1901. Dr. Pavlovits Lyubomir esete: (3. §. 8. p. 23., 70. §§. 1848: XXI. t.-c.) I. A szóbeli tárgyaláson uj tények meg a bizonyítás leple alatt sem hozhatók fel. II. Az izgatás fogalmához nem kí­vántatik a lelki felindulásra és kü­lönösen a gyűlöletre vonatkozó egyenes felhívás, sem pedig az, hogy annak valami külsőleg felis­merhető ténybeli eredménye le­gyen. Mert az izgatás nem egyéb, mint oly gondolatok nyilvános közlése, melyek által mások indu­latok vagy szenvedélyek felger­jesztésével az állami és társadalmi rend, a fennálló jogi vagy poli­tikai intézmények ellen gyülöl­ségre, megvetésre, általában véve ellenséges hangulatra ingereltet­neik. Következésképen valótlan tények nyilvános előadása, törvé­nyes intézményeknek nyilvános, esetleg téves bírálata, törvényes intézményeknek törvényszerű mó­don leendő megváltoztatására irá­nyuló nyilvános törekvés és a köz­ügyek iránt saját nézetei mellett Való hangulatgerjesztés egymagá­ban még nem izgatás. III. A képviselőjelölt nevével ellá­tott nemzetiszin zászló csak párt­jelvény. Nem áll tehát a törvény különös védelme alatt. IV. Semmikép sem lehet izgatást el­követni valamelyes tartózkodó magaviselettel. V. Az izgatás tényálladéka gyanánt felhozott beszéd sohasem egyes ki­tételeiben, hanem egész terjedelmé­ben mérlegelendő. Gr. V. 6. Gl. X. 24, 26, 27, 28, 29, 30. ítélet: 342/901. Farkas Ábrahám esete: (3. §. 10., 15., 27. p. 23., 70. §§.) I. Ha a kérvény bizonyos szavazatok érvénytelenitését czélozza, ugv azok a szavazók, kikkel szemben érvény­telenségi tények elkövettettek, már a kérvényben megnevezendök. Ha tehát csak a nyilvános tárgyaláson neveztetnek meg az illető választók, ez uj érvénytelenségi tény felhoza­tala volna, amit az 1899 :XV. t.-cz. 70. §-a kizár. II. Az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 15. pontjára nem lehet hivatkozni az alapon, hogy bizonyos egyének sza­vazata elfogadtatott, bárha azok szavazni jogosultak nem voltak; —

Next

/
Oldalképek
Tartalom